Kotrással és zsilippel alakítanak ki az eredeti, természetes állapothoz hasonló feltételeket a Bátai-Dunán.
Több éves előkészítő munka, tervezés és engedélyezés után indul meg a kivitelezés a Bátai-Duna elnevezésű holtág területén. A Magyar Állam és a Világbank által finanszírozott projekt célja, hogy a Duna, és ezen keresztül a Fekte-tenger tápanyagterhelését csökkentse. Ennek keretében Budapesten szennyvíztisztító került építésre, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén pedig a vizes és vízi élőhelyek revitalizációja fog megvalósulni.
Korábbi tanulmányok rámutattak arra, hogy az ártereknek, hullámtereknek szerepük van a folyók nitrogén és foszfor tartalmának csökkentésében. A Nemzeti Park területén végrehajtandó beruházásoknak kettős szerepük lesz, egyrészt szerepet játszanak a főág tápanyagcsökkentésében, másrészt javulni fog a számos védett fajnak is teret biztosító vizes és vízi élőhelyek állapota. Ennek érdekében egyrészt az erősen feltöltődött, feliszapolódott holt- és mellékágszakaszokat fogják megkotorni, másrészt olyan vízvisszatartást szolgáló műtárgyakat (küszöböket, zsilipeket) építenek, amelyek az árvizekkel beérkező víztömeget nem engedik visszafolyni a főmederbe. A fenti beavatkozásoknak köszönhetően nőni fog a tartósan nyílt vízfelületekkel rendelkező területek nagysága, ami elsősorban a kisvizes, aszályos időszakokban lesz igazán jelentős. A tervezésnél fontos szempont volt, hogy csak olyan vízszinteket állítsunk be, amelyek a holtágak helyrajzi számain belül maradnak, mivel a környező állami területek nincsenek nemzeti parki kezelésben és a jelenlegi kezelő erdészeti károktól tartott a hullámtér területén is.
Kotrás a Bátai-Holt-Dunán
A Bátai-Holt-Duna a négy terület közül az első, ahol a kivitelezési munkák megindultak. Itt a híd alatti, erősen feliszapolódott szakaszon 950 m hosszban mintegy 25.000 m3 anyag kerül kikotrásra és a meder szélén elhelyezésre. A víz visszatartása céljából a tervezett, de soha meg nem épült vasútvonal két hídpillére közé kerül egy zsilip, ami segítségével +300 és +470 cm bajai vízállások között lehet szabályozni a holtág felsőbb szakaszainak vízszintjét. Mivel a holtág a Szekszárd-Bátai főcsatornán beérkező belvizek befogadója is egyben, ezért a revitalizációt úgy kellet megtervezni, hogy szükség esetén a belvízelvezetés biztosítható legyen. Ennek érdekében az épülő zsilip üzemeltetési rendjét is közösen fogja kidolgozni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazatóság és a belvízcsatornát üzemeltető Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A tél végi időszakban megtörtént a mederben felnőtt és a kotrás útjában lévő fák kivágása. Jelenleg a meder kotrása folyik, amit a két beton hídpillér közé tervezett zsilip megépítése fog követni. A beavatkozás eredményeképpen egy mintegy 1 km hosszú, 50-70 méter széles, az év nagy részében vízzel borított mederszakasz fog kialakulni, ami hasonlítani fog a feltöltődés előtti természetes állapotra.
A Bátai-Holt-Duna műholdról. Piros: a kotrással érintett terület, kék kör: a leendő zsilip helye
