Az európai vezetők megállapodtak az erdei biomassza felhasználására vonatkozó új korlátozásokról az EU megújuló energiaforrásokról szóló irányelvében (RED). Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács március 30-án a kora esti órákig tartó ülésen elért kompromisszumos irányelv megszünteti az egyes erdei fafajok elégetésével előállított energia támogatását, megszünteti a csak villamos energiát termelő erőművekben biomassza elégetésével előállított villamos energia közvetlen pénzügyi támogatását, kizárja az elsődleges és idős erdőkből származó fa égetését a megújuló energiacélok eléréséből, és előírja, hogy a bioenergia támogatását a “kaszkád elvhez” kell igazítani.
A tagállamok tanácsa, amely az ülést uralta, elvetette az Európai Parlament azon javaslatát, amely közvetlenül csökkentené az erdei biomasszából származó energia mennyiségét, amely beleszámít az EU megújulóenergia-célkitűzéseibe, de zöld utat adott az új szabályoknak, amelyek előírják az uniós országok számára, hogy értékeljék, hogy a biomassza felhasználása összeegyeztethető-e az éghajlati célokkal. Emellett az EU tagállamai új követelményeket határozhatnak meg arra vonatkozóan, hogy a biomassza mely fajtái minősülnek megújuló energiának. A reformok akkor válnak véglegessé, ha az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa a következő hetekben hivatalosan megszavazza azokat.
Azok a nem kormányzati szervezetek, amelyek az erdei biomasszából előállított energia fokozatos kivonásáért kampányoltak a RED-ből, elítélték, hogy a megállapodás nem csökkenti a “megújuló” energiának számító fatüzelés mennyiségét, különösen annak fényében, hogy a megújuló energiára vonatkozó célértéket 30%-ról 42,5%-ra emelték. Mindazonáltal üdvözölték azokat az új követelményeket, amelyek a biomasszát az erdei szén-dioxid-nyelőhelyek csökkenéséhez kötik, valamint azt a megfogalmazást, amely előírja, hogy a biomassza támogatási rendszereknek a fa hosszú élettartamú felhasználását kell előnyben részesíteniük, nem pedig a fa energetikai célú elégetését. A nem kormányzati szervezetek arra is sürgetik a tagállamokat, hogy a jogszabály által megengedett szigorúbb korlátozásokat fogadjanak el az erdei fa tüzelőanyagként való felhasználására vonatkozóan.
A megállapodás főbb elemei a következők:
A támogatásban részesülő erdei biomassza mennyiségére és fajtáira vonatkozó korlátozások
A megállapodás kizárja a közvetlen pénzügyi támogatásból az egyes erdei fafajok égetéséből származó energiát. Ezek közé tartoznak a következők:
- Fűrészáru és furnér rönk
- “Ipari minőségű kerekfa”, azaz fatermékekben, például papírban vagy fűrészáruban való felhasználásra alkalmas fa.
- tuskók és gyökerek
Az “energia” támogatására vonatkozó korlátozások azt jelentik, hogy sem a hő, sem a villamos energia, amelyet e fafajok elégetésével állítanak elő, nem részesülhet támogatásban. Mivel kevés adat áll rendelkezésre az e kategóriákba tartozó faanyag mennyiségéről, nem világos, hogy ez milyen hatással jár majd, és valószínűleg országonként igen eltérő lesz, mivel a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásában, hogy milyen faanyag minősül “ipari minőségű kerekfának”.
A biomasszából előállított villamos energia támogatásának korlátozása
Szintén kizárják az új vagy megújított támogatásból az erdei biomassza elégetéséből származó villamos energiát a kizárólag villamos energiát hasznosító létesítményekben. Mivel az erdei biomassza fogalommeghatározása magában foglalja az erdőgazdálkodásból származó valamennyi faanyagot, ez egy széleskörű kizárás, de eltéréseket tartalmaz a “csak átmenetet jelentő” és a legkülső régiókban működő erőművek, valamint a biomassza CO2-leválasztását és -tárolását alkalmazó erőművek, valamint egyes, már támogatásban részesülő erőművek esetében.
Ez a rendelkezés kevésbé gazdaságossá teheti a kizárólag villamos energiát termelő erőművek üzemeltetését. Az ilyen erőművek az EU-ban elégetett összes fa kis hányadát fogyasztják el, de rendkívül gazdaságtalanok. Az eltérések azt jelenthetik, hogy a legnagyobb erőművek némelyike továbbra is működhet, és évente több millió eurós támogatásban részesülhet.
Az idős erdőkből és más különleges ökoszisztémákból származó faanyag kizárása
A megállapodás előírja, hogy a biomasszát szolgáltató országoknak vagy régióknak nemzeti vagy regionális jogszabályokkal, valamint ellenőrzési és végrehajtási rendszerekkel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy bizonyos “fenntartható” kitermelési követelmények teljesüljenek. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a megállapodás kizárja a bizonyos ökoszisztémákból származó faanyagot a megújuló energiacélok eléréséből vagy a 29. cikk szerinti támogatásokból. Ezek az ökoszisztémák közé tartoznak az elsődleges erdők, az idős erdők, a “nagy biológiai sokféleségű” erdők, a vizes élőhelyek, a tőzeglápok és a puszták.
Korlátozások annak biztosítására, hogy a biomassza felhasználása ne ássa alá a szárazföldi szén-dioxid-nyelőket.
Az EU elfogadta a LULUCF-rendeletet, amely minden tagállam számára 2030-ra vonatkozó célértékeket határoz meg a “földi szén-dioxid-elnyelésre” vonatkozóan. A legtöbb tagállam csak akkor fogja elérni a célértékeket, ha az erdőket megvédik és helyreállítják. A RED 29. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt új rendelkezések értelmében a tagállamoknak értékelniük kell a biomassza-kínálatot és az erdei biomassza felhasználásának összeegyeztethetőségét a földi szén-dioxid-elnyelési célokkal, és jelentést kell készíteniük a célokkal való összeegyeztethetőséget biztosító nemzeti intézkedésekről és szakpolitikákról.
Fenntarthatósági kritériumok
A 29. cikk (14) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy új fenntarthatósági kritériumokat fogadjanak el a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan, amelyek szabályozzák a megújuló energiacélok teljesítésére és a támogatásokra való jogosultságukat. Ez a tágan értelmezett rendelkezés minden biomasszára vonatkozik, nem csak a közvetlenül erdőkből származó biomasszára.
A fenntarthatósági kritériumok a 7,5 MW-os bemenő hőteljesítményű erőművekre vonatkoznak.
A meglévő és az új követelmények a 7,5 MW vagy annál nagyobb hőteljesítményű biomassza-berendezésekre vonatkoznak majd, így az EU-ban elégetett biomassza nagy része nem esik semmilyen követelmény hatálya alá (a biomassza kategóriák és ágazatok szerinti bontását lásd a https://bit.ly/433pcdQ oldalon). A tagállamok azonban alkalmazhatják a fenntarthatósági kritériumokat az alacsonyabb teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekre.
„Az elfogadott korlátozások, bár nem olyan erősek, mint amelyekre a tudományos eredmények alapján szükségünk lenne, lehetőséget nyújtanak arra, hogy az erdeinket jobban védjük. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy Magyarországon mindössze 343 hektár természetes erdő van és a mintegy 2 millió hektár erdőként nyilvántartott területnek is mindössze az ötöde tekinthető természetszerűnek. Azért fogunk dolgozni Magyarországon, hogy a Megújúló Energia Irányelv pozitív elemeire és a 2023-ben elfogadásra kerülő Természet Helyreállítási Törvény alapján erdeinket ne elégessük, hanem a természetességüket növeljük.” hangsúlyozta Kun Zoltán a Forest Defenders Alliance (Erdő Védelmi Szövetség) erdészeti szakértője.
„Az IPCC eddigi legijesztőbb jelentése nyomán, ahogyan látjuk, hogy a biomassza-tüzelőanyag céljára történő túlzott fakitermelés miatt különböző országokban és régiókban összeomlik az erdők szén-dioxid-nyelője, nem lehet másképp gondolkodni, minthogy a megújuló energiahordozó célú fakitermelésnek gátat kell szabni” – mondta Mary Booth, a Partnership for Policy Integrity igazgatója. „Azzal, hogy a tagállamoktól megköveteljük annak értékelését, hogy az erdők fakitermelése hogyan ássa alá a kibocsátáscsökkentési képességüket, véget vetünk annak a fantáziálásnak, hogy a biomasszából előállított energia szén-dioxid-semleges, és megtesszük az első lépéseket egy racionális, tudományosan megalapozott megújuló energiapolitika felé.”
További információ
Az EU bioenergiára vonatkozó politikájának felülvizsgálata volt az egyik utolsó és legvitatottabb kérdés, amelyet a RED-ről folytatott háromoldalú egyeztetés során meg kellett oldani, mivel az Európai Parlament korlátozni kívánta az erdei biomassza mennyiségét, amely beszámítható az EU megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseibe és támogatható, míg a Tanács a “business as usual” megközelítést részesítette előnyben.
A nem kormányzati szervezetek és tudósok széles körű koalíciója Európából és Észak-Amerikából 2020 óta kampányol az erdei biomassza RED-ből való kivonása mellett, az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének kettős válságára hivatkozva. Ezek a csoportok tudományos jelentéseket, petíciókat, tiltakozásokat, fizetett hirdetéseket és médiamegjelenéseket tartalmazó, nagy nyilvánosságot kapott kampányukkal sikeresen felhívták a politikai döntéshozók figyelmét a kérdésre (https://forestdefenders.eu/media/).
A fa “megújuló energiaként” történő elégetését ösztönző uniós politikák meredeken növelték a fahasználatot. Az erdei fa energetikai célú elégetése a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest évtizedekig, sőt akár több mint egy évszázadig is növeli a légkör szén-dioxid-szennyezését, és elpusztítja az erdőket, amelyek létfontosságúak a szén-dioxid leválasztása és az élőhely biztosítása szempontjából. Az EU-ban kitermelt faanyag mintegy felét energetikai céllal égetik el, és a biomassza felhasználásának növekedésével a megjósolt hatások is jelentkeznek. A legtöbb EU-tagállamban az elmúlt két évtizedben meredeken csökkent az erdők szén-dioxid-elnyelői (https://forestdefenders.eu/wp-content/uploads/2022/11/PFPI-Burning-up-the-carbon-sink-Nov-7-2022.pdf) mennyisége, vagy teljesen elvesztették azokat. Emellett több független vizsgálat is dokumentálta, hogy az USA-ban, Kanadában és Európában a biomassza tüzelőanyagként való felhasználása érdekében az elsődleges és idős erdők fakitermelését rendkívül pusztító módon végzik, beleértve a nemzeti parkokban és más kelet-európai védett területeken végzett illegális fakitermelést is, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi RED II-ben szereplő “erdőfenntarthatósági kritériumok” teljesen hatástalanok.
