Mennyire aggódik a fenntartható fogyasztás ügye miatt? Hajlandó lenne változtatni akár személyes fogyasztási szokásain? Hogyan csökkentsük a háztartásunkban keletkezett hulladék mennyiségét?
Hasonló kérdéseket vitattak meg a „Parliaments and Civil Society in Technology Assessment” (PACITA) elnevezésű projekt keretében szervezett állampolgári konzultáció résztvevői. A konzultáció eredményei a nemzeti és az európai döntéshozók számára is hasznosak lehetnek a társadalom támogatását bíró szakpolitikai intézkedések bevezetésében.
Az Európai Unióban évente 3 milliárd tonna hulladék keletkezik, ami fejenként 6 tonna szemetet jelent. Bár ennek a mennyiségnek a nagy része ipari eredetű, a probléma a háztartások esetében is megoldandó feladatot jelent. Ráadásul az EU-ban keletkező hulladék mennyisége tovább nő: egyes becslések szerint 2020-ra 45 százalékkal lehet több az uniós polgárok éves hulladéktermelése, mint 1995-ben volt.
Miként lehet ezt az aggasztó folyamatot megállítani?
Egyebek mellett erre a kérdésre is választ kerestek annak az MTA által rendezett konzultációnak a résztvevői, amelyet az Európai Bizottság által finanszírozott „Parliaments and Civil Society in Technology Assessment” (PACITA) elnevezésű projekt keretében szerveztek.
A 14 európai szervezet által indított PACITA program célja a technológiai hatásértékelés különböző módszereinek bemutatása – számos emberrel és szervezettel történő párbeszéd kezdeményezésével – ezáltal a tudományos tényeken és széles körű egyeztetésen alapuló politikai döntéshozatal elősegítése.
A vitával egybekötött közvélemény-kutatáson a fenntartható fogyasztást az élelmiszer-fogyasztással, a közlekedési eszközök használatával, a lakhatási körülményekkel, valamint az elektronikus árucikkek használatával kapcsolatos szokásokat vizsgálva tárgyalták.
„Az állampolgári konzultációra 120 embert hívtunk meg, akik nemük, végzettségük, életkoruk és lakóhelyük alapján a magyar lakosságot reprezentálják” – mondta Mosoni Fried Judit, a projekt szakmai tanácsadója. A kérdéseket a programban részt vevő tíz másik európai ország polgárainak is feltették ugyanabban az időben, hogy a válaszokat egyszerre összesíthessék. „A konzultációk révén összesen mintegy 1100 európai polgár véleménye, illetve azok összehasonlító elemzése kerülhet majd az EU döntéshozói elé” – hangsúlyozta Mosoni Fried Judit.
A kérdőívekre adott hazai válaszok alapján a résztvevők úgy látják, hogy a természeti erőforrások és környezetünk védelme még a gazdaság növekedését elősegítő intézkedéseknél is fontosabb. 93 százalékuk akár még saját fogyasztását is hajlandó lenne csökkenteni ennek érdekében. A válaszadók szerint a fogyasztási szokások átalakítását jutalmazó-ösztönző eszközökkel lehetne elérni, például csökkentett árú, környezetbarát termékek forgalmazásával vagy kedvezményes közösségi közlekedés bevezetésével. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy gyártói kötelességgé kellene tenni a tartósabb, hosszabb élettartamú termékek forgalmazását. A fenntartható energiagazdálkodás előmozdítása érdekében a legtöbben a technológiai fejlesztések támogatását várnák az uniós politikusoktól.
Az egyes országok konzultációs eredményeit decemberben összesítik, a végleges jelentés 2015 januárjában kerülhet a szakpolitikusok, köztük az Európai Parlament képviselői elé. „A Magyar Tudományos Akadémia kiemelt feladatának tekinti a tudomány, a politikai döntéshozók és a civil szféra együttműködésének elősegítését” – hangsúlyozta Vékás Lajos az MTA alelnöke a PACITA program 2014. júniusi tanácskozásán, amely az öregedő társadalom kihívásait állította a középpontba.
