Hamarosan, hacsak átmeneti időre is, de megduplázhatjuk a Paksi Atomerőmű kapacitását. A lépéssel már akár be is kerülhetünk Európa legnagyobb atomerőművi teljesítménnyel rendelkező országai közé, de “atomenergia-hatalom” bizonyosan nem válik belőlünk. Íme Európa legtöbb atomenergiát használó 10 országa.
Magyarország a világ azon kevés számú országai közé tartozik, amelyik jelenleg is rendelkezik atomerőművel. Mi több, nemrég döntés született arról, hogy a jelenlegi atomerőművi kapacitásokkal akár az évszázad végéig is számolhatunk. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy melyek azok az országok, amelyek szintén jelentős mennyiségű atomenergiát hasznosítanak. Következzen hát a legnagyobb atomerőművi kapacitással rendelkező európai országok TOP10-es listája – melyet a portfolio.hu állított össze.
1. Franciaország
A dobogó legmagasabb fokán első számú európai atomhatalomként Franciaország áll. A nyugat-európai ország szintén rendelkezik saját exportképes reaktorral. Az országban 20 atomerőműben, összesen 58 reaktor üzemel. Együttes kapacitásuk meghaladja a 63 000 MW-ot, ami nagyságrendileg megegyezik a listán mögötte álló négy európai atomerőművi hatalom nukleáris kapacitásának összegével. A francia áramtermelés kb. 75%-a származik atomenergiából, és az ország a világ legnagyobb áramexportőrének számít. Franciaország továbbra is kitart a technológia mellett, de a jövőben csökkenteni kívánja az atomenergia részarányát az energiamixében, és nagyobb teret szeretne engedni a megújuló energiák számára.
2. Oroszország
A dobogó második helyén az atomenergia nagy "evangélistája", Oroszország áll, amely exportképes reaktorait a világ szinten minden pontján értékesíteni próbálja. Oroszországban jelenleg 33 reaktor áll üzemben, amelyek összkapacitása meghaladja a 24 000 MW-ot. További 10 blokk építési munkálatai zajlanak az országban, és középtávon újabb 21 reaktor épülhet. Oroszországban az áramtermelésen belül az atomenergia súlya 20% alatt van.
3. Ukrajna
Európa egyik legnagyobb nukleáris energiatermelője, a többnyire inkább földgázkérdésekben előkerülő Ukrajna. (Keleti szomszédunk az elmúlt napokban a Kijevben zajló tragikus történések miatt is a nemzetközi sajtó középpontjába került.) Ukrajnában jelenleg négy atomerőmű területén összesen tizenöt reaktor üzemel, kivétel nélkül mind orosz (szovjet) típusú. Középtávú tervek szólnak 2 új reaktor felépítésről, és hosszabb távon még további 11 reaktorral terveznek. Az erőművek ellátásról orosz cégek gondoskodnak. Ukrajnában az atomenergia az áramtermelés közel felét biztosítja.
4. Németország
A dobogóra éppen nem fért fel az a Németország, amely a fukusimai balesetet követően – társadalmi nyomásra – ismét úgy döntött, hogy megválik az atomenergiától, és a megújuló energiaforrások felé fordul. A japán baleset után 8 idősebb reaktor működési engedélyét azonnal visszavonták, az üzemben tartott többi 9 blokk esetében pedig 2022-ig szóló kivezetési tervet irányoztak elő. A jelenlegi elképzelések szerint az ország északi részén tengeri szélerőművek pótolhatják majd az atomenergiát a német áramellátásban.
5. Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság a világ azon kevés országainak egyike, amely képes a teljes nukleáris fűtőanyag-ciklus kezelésére. Jelenleg 16 reaktor üzemel az országban, azonban ezek meghatározó többségét 2023-ig le kell állítani. A britek továbbra is elkötelezettek a technológia mellett, a kormány nemrég állapodott meg a francia EDF-vezette konzorciummal egy vagy két új atomerőmű megépítéséről. A beruházások jelenleg arra várnak, hogy Brüsszel jóváhagyja a brit kormány által kidolgozott kockázatcsökkentési, "ártámogatási" rendszert. A jelenlégi célkitűzések szerint 2030-ig 16 000 MW-nyi új nukleáris kapacitás épülhet a szigetország területén.
6. Svédország
A déli végekről az északi határra ugrunk, ugyanis a hatodik legnagyobb európai "atomhatalom" Svédország. A skandináv államban három atomerőműre osztva összesen tíz atomreaktor üzemel, amelyek az áramtermelés közel 40%-át képesek biztosítani. Svédország még az első jelentősebb nukleáris incidensnél, a Three Miles Island-nél történt balesetet követően 1980-ban döntött a technológia kivezetéséről, azonban 2009-ben ezt a döntést felülvizsgálták. Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely tiltaná az új atomerőművek építését. A várakozások szerint a jelenleg üzemelő reaktorokat több ütemben, a 2020-as, majd a 2030-as évek közepén, illetve a 2040-es évek első felében kell lekapcsolni a hálózatról.
7. Spanyolország
A dél-európai országban szintén hét atomreaktor van üzemben, amelyek összkapacitása eléri a 7000 MW-ot. Az atomenergia az ország áramtermelésének kb. ötödét adja. A hét reaktor összesen öt atomerőmű között oszlik meg. A spanyol energiaellátás az elmúlt években főként a megújulóenergia-piaci fejlesztéseiről volt hangos, amelyek mellett a többi technológia háttérbe szorult. A jelenlegi működési engedélyek a legtöbb reaktornál 2020 körül járnak le, de nem elképzelhetetlen, hogy a paksi blokkokhoz hasonlóan Spanyolországban is történjenek majd üzemidő-hosszabbítások.
8. Belgium
A "Benelux-atomhatalom" hét atomreaktorral rendelkezik, amelyek összkapacitása megközelíti a 6000 MW-ot. A reaktorok kivétel nélkül nyomottvizes technológián alapulnak, és két atomerőmű területén oszlanak meg. A Doel atomerőműben két kisebb blokkot a várakozások szerint az évtized közepén fogják lekapcsolni a hálózatról, ekkor közel 900 MW-tal csökken majd Belgium atomerőművi kapacitása. A többi blokkot a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 2025-ig kivétel nélkül bezárják majd, ugyanis a belga törvényhozás Fukusimát követően szintén a technológia elhagyásáról határozott. Ez a döntés igencsak jelentősnek mondható a belga villamosenergia-rendszer szempontjából, hiszen az ország áramtermelésének kb. a fele származik a két atomerőműből.
9. Csehország
Régiós társunk az egyetlen, amely a Visegrádi országok köréből befért a listára. A Nukleáris Világszövetség kimutatása szerint Csehországban 3766 MW-nyi atomerőművi kapacitás van üzemben, amelyek két atomerőmű területén oszlanak el. Az ország első atomerőműje Dukovany-ban található, négy orosz gyártmányú (bruttó) 500 MW teljesítményű blokkal, így a Paksi Atomerőmű "testvérének" is minősíthető. A másik atomerőmű Temelinben van, ahol 2000-ben állt üzembe az első 1000 MW-os osztályú orosz blokk, majd két évre rá a második is. Csehországban korábban tendert hirdettek további két új 1000+ MW-osztályú blokk megépítésére a temelini erőműben, de egyelőre számos bizonytalanság mutatkozik a projekt elindításával összefüggésben. Ezen a tenderen egy konzorciumban szintén jelen van a paksi bővítést megkapó orosz Rosatom, amellyel szemben az amerikai-japán Westinghouse áll még versenyben. Csehországban az ország áramtermelésének kb. 35%-a köthető az atomenergiához.
10. Svájc
Az európai toplista tizedik helyén az alpesi "menedékország", Svájc található, amelynek a jelenleg működő 5 atomreaktora az ország áramtermelésének kb. harmadát biztosítja. A blokkok négy különböző erőmű területén szóródnak, összekapacitásuk 3552 MW. Érdekesség, hogy a világon legelterjedtebb nyomottvízes reaktorok mellett két helyen forralóvízes reaktorok is üzemelnek. Svájc a fukusimai balesetet követően úgy döntött, hogy 2034-ig leépíti atomerőműveit, és más technológiával kísérli meg kiváltani a kieső nukleáris kapacitásokat.
Paks duplázásával már fel lehet kerülni a listára – írta a portfolio.hu
