Hirdetés
Tudtad, hogy a sűrűn beépített területek hőmérséklete akár 20 fokkal is magasabb lehet a zöldfelületekénél? A sötétebb színű, burkolt felületek, mint például az aszfalt, beton és térkő, több napfényt nyelnek el, amit hő formájában sugároznak vissza. Ezt a jelenséget nevezzük városi hősziget-hatásnak. Rendezett, de élettelen gyep vagy rendezetlennek tűnő, de élő kert?

Az alábbi két archív térképen a városi hősziget-hatást szemléltetjük. Az első műholdfelvétel egy átlagos nyári napon készült, amikor a levegő hőmérséklete 28-29 °C körül volt. A második felvétel pedig egy extrém magas, 35 Celsius fokos nyári hőség idején.
A két képet összehasonlítva jól látható, hogy a belvárosi kerületekben, ahol sok a burkolt felület, egy igazi forró nyári napon akár 40 °C körül is lehet a felszín hőmérséklete a városi hősziget-hatásnak köszönhetően.
A Fővárosi Önkormányzatnál azért dolgoznak, hogy a közterek fásításával, árnyékolásával zöldebbé és élhetőbbé tegyék a várost.
Rendezett, de élettelen gyep vagy rendezetlennek tűnő, de élő kert?
Ez a kérdés kánikula idején még inkább aktuális. Miközben ezeket a sorokat írom, közelről, távolról zümmögnek a fűnyírók. Kint 30 fok felett jár már a hőmérséklet. A frissen nyírt gyep holnapra tuti kiég, a füvek népe meg menekülhet a forróság elől, ahová tud…
Ezen a hőkamerás felvételen jól látszik, hogy egy meleg nyári napon, amikor a hőmérséklet 30 fok körül van, a magasabb növényzet között jóval hűvösebb van, 21 fok körüli a hőmérséklet, ami a növényeknek is jobb, és a talajnak is, ami így kevésbé szárad ki.
Szóval, ne ezekben a napokban nyírjunk füvet, ne csesszünk ki kertünk élővilágával. Fűnyírás helyett inkább húzódjunk be a hűvös szobába, olvassunk egy jó könyvet, vagy nézzünk meccset, tegyünk ki egy madáritatót, és veregessük meg a saját vállunkat, amiért odafigyelünk a körülöttünk élő állatokra és növényekre – írja Tóth Judit.
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás