A HHolding Hungary Zrt. megvásárolta a mecseki szénmedencében (Nagymányok, Máza-Váralja térségben) található 10,5 km2-es kutatási területen lévő, több mint 280 millió tonna műrevaló (bányászható) szénvagyon felét.
Ezen a területen található hazánk legmagasabb karbontartalmú szene. A "tiszta szén" technológiai vizsgálatokat, modellezéseket hamarosan megkezdik a Kelet-Mecsekben rejlő ásványvagyon lelőhelyen annak érdekében, hogy a közel 20 éve megszűnt mecseki bányászatot felélesszék.
A május 14-én lezárult adásvételi folyamat az első lépése két darab mélyművelésű, évi 4 millió tonna feketekőszén bánya megnyitásának, így a következő években több mint 3.000 új munkahely várható a térségben.
A HHolding Hungary Zrt. szerint: Egy ún. interglaciális felmelegedési időszakban vagyunk, ennek eredménye egy természetes CO2 felszabadulás a tengerek vizéből. Vitatható tehát, hogy az emberi tényező hatása van – e olyan erős, mint a természet saját folyamatainak hatása és az is, hogy mely hatás eredményét tapasztaljuk az éghajlatváltozásban. A probléma eldönthetetlensége és a tudomány korlátai és lehetőségei alkalmas alapot adnak érdekérvényesítésre. Ugyanakkor morális felelősségünk az élőhelyünk, környezetünk védelme. A CCS rendszer alkalmazásával a kibocsátás csaknem nullára csökkenthető.
A szénerőművek kibocsátását az úgynevezett CO2-leválasztó és -tároló, azaz CCS-technológiával lehetne jelentősen korlátozni. A cseppfolyósított szén-dioxidot föld alatti tározókba vezetnék. Az IEA szerint viszont a következő öt évben nem fog számottevően elterjedni a még kísérleti szakaszban levő megoldás. Ezt támasztja alá, hogy az Európai Bizottság nem tudta szétosztani 275 millió eurós CCS-fejlesztési támogatását, mert az egyes tervek mögé nem sorakoztak fel a tagállami kormányok, így egyiknek a jövője sem volt biztosított pénzügyi szempontból.
Előzetes információk alapján az ezen projektre lehívható pályázatok és támogatások összege meghaladja a 300.000.000.000 Ft-ot.
Lassan hívja le Magyarország az uniós támogatásokat, és amire nem lesz szerződés jövő év végéig, az elveszik az ország számára. Eddig a rendelkezésre álló 8200 milliárdból még 3000 milliárdot sem bírt elkölteni az ország. A pályáztatási rendszer lassú, kevés az ötlet.
A 2007 és 2013 között Magyarországnak járó 8200 milliárd forintból még 3000 milliárdot sem sikerült elkölteni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a számláló 2.885.229.000 ezer elköltött forintnál tartott 2012. szeptemberében. A teljes keretből 2015-ig lehet lehívni támogatásokat, de szerződést kötni rájuk csak 2013 végéig lehet. Vagyis a következő 20 hónapban többet kellene lehívni Brüsszelből, mint az elmúlt 69,5-ben sikerült. A számok persze annyiban csalnak, hogy az EU-s pénzügyi ciklusok elején mindig lassabban megy a lehívás, mert az elején még csak pályáztatások vannak, kifizetések nincsenek. És az eddig lehívott összegből az sem látszik, hogy mennyi még ki nem fizetett, de már folyamatban lévő pályázat van.
Többek között az alábbi pályázatokra fogunk jelentkezni:
Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése
A modern üzleti környezet elősegítése
A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése
2014-2020 közötti Strukturális Alapok forrásai
Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása
Környezeti célú fejlesztések támogatása
Telephelyfejlesztés pályázat
Ipartelepítés pályázat
Operatív programok
Oktatással kapcsolatos pályázatok (vájár képzés)
Kutatás fejlesztési pályázatok K+F
Informatikai fejlesztések
