Egy denevér rémálomba illő agyarakkal, egy titokzatos kígyó és darázs, valamint a világ második leghosszabb rovara. Többek között ezek a furcsaságok szerepelnek a nemrégiben felfedezett 139 faj listáján, melyekre a tudósok a délkelet-ázsiai Mekong folyó mentén bukkantak rá 2014-ben. Jónéhány ezek közül már most is veszélyeztetett fajnak számít a WWF legutóbbi jelentése szerint.
A Varázslatos Mekong jelentés összesen 90 növény-, 23 hüllő-, 16 kétéltű-, kilenc hal- és egy emlősfajt sorol fel. A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel továbbá egy tollas korall (O. andamanensis), amelynek a legközelebbi élő rokonai Afrikában találhatóak, négy molylepke?féle, amelyeket thai hercegnők után neveztek el, és egy színét változtató tüskés békafaj is.
Ezekkel a Mekong vízgyűjtőn 1997 és 2014 között felfedezett fajok száma 2216-ra növekedett, ami annyit tesz, hogy a Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnámot magában foglaló régióra átlagosan heti három új faj felfedezése jut. “A Mekong egyedülálló ökoszisztémája olyan kincs, amely képes arra, hogy újdonságokkal szolgáljon a kutatóknak. Menedéket nyújt igazi különlegességnek számító ritka élőlények számára, miközben emberek millióinak szolgáltat alapvető megélhetést” – mondta Teak Seng, a WWF Mekong Programjának természetvédelmi igazgatója.
A Thaiföldi Ampulex dementor darázs közönségszavazás útján kapta a nevét az ismert Harry Potter könyvek rettegett karakteréről. A darázs mérgével először megbénítja áldozatát majd élve felfalja.
A föld második leghosszabb rovara, egy 54 cm hosszú botsáska, amire egy észak-vietnámi falu közelében bukkantak rá. Arra a rejtőzködő kígyó fajra pedig tavaly találtak rá először Kambodzsában, amelynek jellegzetes „repülő denevér” mintázata segít beolvadnia a természetes élőhelyéül szolgáló mohás fák kérgei közé.
Hasonlóan félelmetes a különlegesen hosszú agyarakkal rendelkező, hosszúfogó törpedenevér, amelynek sajnos sokkal több félnivalója van az embertől, mivel hamarosan elveszítheti laoszi élőhelyét az ott zajló kőfejtés és gátépítés következtében.
„A Varázslatos Mekong feltárulkozásával párhuzamosan a tudósok és felfedezők versenyt futnak az idővel. Mindent hitelesen kell dokumentálniuk, ugyanakkor nagy erőkkel dolgoznak azon is, hogy a nemrég felfedezett, de már súlyosan veszélyeztetett fajokat megóvják az eltűnéstől” – tette hozzá Seng. Egy Mianmarban talált új gőte faj ugyancsak veszélyeztetetté válhat, mivel egyetlen szaporodási helyét jelenleg egy építkezési veszélyezteti. A nemzetközi kisállat-kereskedelem is kivetette rá a hálóját, hiszen két más gőtefajjal együtt a krokodil gőte is egyre keresettebb árucikké vált az ázsiai kisállat-üzletekben. Két nemrégiben felfedezett orchidea faj ugyancsak feltűnt az illegális kereskedelemben.
„Az új felfedezésekkel a valóságnak még csupán a felszínét karcoljuk a Mekong hatalmas folyója mentén” jelentette ki Carlos Drews a WWF Globális Fajvédelmi Programjának igazgatója, aki hozzátette: „Már most komoly áldozatokat követelő, óriási nyomás nehezedik a régió fajaira. El kell gondolkodnunk azon is, hogy vajon hány faj pusztult ki anélkül, hogy valaha is felfedeztük volna.”
Az egyre növekvő arányú erdőirtások és az illegális vadászat mellett további veszélyt jelentenek újonnan tervezett beruházások, mint például egy új határátkelőhely és út építése Kambodzsa egy kiemelt jelentőségű és védett erdejében, és két vízerőmű építése Laoszban.
A kulcsfontosságú élőhelyek megőrzése iránti elkötelezettség minden ország közös érdeke kell hogy legyen. Határokon átívelő együttműködéseik keretében fenntartható döntéseket kell hozniuk az olyan infrastruktúra-fejlesztések tekintetében, amilyen az utak vagy a gátak építése.
„Ez a színpompás fajgazdagság – a színváltoztató tüskés békától a már több mint 10 000 éve létező hüllőfajokig – reményeket ébreszt a Mekong jövőjét illetően” – tette hozzá Dews. „A terepi munkálatok levezénylésével és az erdőőrök kiképzésével a WWF és partnerei azon dolgoznak, hogy ezek a fajok – és mindazok, amelyeket csak ezután fedeznek majd fel – védettek maradjanak generációkon át.”
