Az ország 2026-ig betiltja a halászat pusztítónak számító, fenékvonóhálós formáját a nemzeti parkokban, 2030-ig pedig valamennyi védett tengeri területen. Az új szabályozással együtt Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök két új tengeri nemzeti park létrehozását is bejelentette, egyet a Jón-tengeren és egyet az Égei-tengeren, ezzel 80%-kal növelve az ország védett vizeinek területét.A Mitsotakis emellett kötelezettséget vállalt a tengeri műanyaghulladék 50%-ának 2030-ig történő felszámolására, és megígérte, hogy 21 intézkedést hajtanak végre a 780 millió eurós költségvetésnek köszönhetően.
A miniszterelnök szerint az óceán súlyos árat fizetett az emberiségnek tett szolgálatáért. Az élet és a megélhetés létfontosságú forrása volt. Cserébe az emberek nem vigyáztak rá, ezen kívánnak fordítani az új bejelentéssel.
A fenékvonóhálós halászat ugyanis nehéz hálók húzásával jár a tengerfenéken, ami károsítja az ökoszisztémákat és a tengerfenékben tárolt szenet is felszabadítja, fokozva ezzel a felmelegedést.
Ez a bejelentés azon a napon érkezett, amikor az Oceana egyesület közzétett egy jelentést, amely kimutatta, hogy az európai védett tengeri területek 90%-án még mindig folyik fenékhalászat, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság a tagállamoknak azt javasolta, hogy 2030-ig hagyják abba ezt a gyakorlatot.
Görögország az első ország, amely erre kötelezettséget vállalt. A cél elérése érdekében az ország 2026-ig egy drónokkal, műholdakkal és mesterséges intelligenciával működtetett felügyeleti rendszert telepít a védett területek hatékony ellenőrzésére.
Nyitókép: Depositphotos
