8 ikonikus, több mint 200 éves tölgyfa áll – még – Kiskunhalason a tervezett Csipke Gyógy- és Élményfürdő területén. A jelenlegi strand eddig félig-meddig elhallgatott felújítási tervei szerint 5 fát kivágnának, vagy átültetnének(?) a 22 milliárdos beruházásban. A helyiek aggódnak, a fideszes városvezetés hajthatatlannak tűnik.
Ha pl. Finnországban valaki építkezni akar, akkor a tervezők megnézik a terület jelentősebb fáit, és úgy tervezik meg az épületeket, hogy a lehető legkevesebb kárt tegyék a növényzetben. Hát ebben is bizony messze vagyunk még a skandináv gyakorlattól. Szomorú példa erre a kiskunhalasi gyógyfürdő, sportuszoda, és kemping komplexum több mint 22 milliárdos fejlesztési terve. Csipke Gyógyfürdő lesz a kiskunhalasi Halasthermal fürdőből.
A 30 ezres alföldi mezővárosban 6 hektáron születik teljesen újjá a turizmust is szolgáló vízi infrastruktúra, aminek a helyiek is örülnek, bár pár kérdésben nem igazán értenek egyet a városvezetéssel.
Egyrészt többen úgy vélik, hogy a tervezett 4000 fős napi látogatottság eltúlzott, másrészt az is kérdéses, hogy az uszoda és gyógyfürdő komplexum mennyire lesz a későbbiekben fenntartható, vagyis ez is egy lesz a tucatnyi fideszes megalomán gigaépítkezés közül, amire sok stadion esetében látunk példát, hogy az önkormányzatok nem tudják fenntartani. Az tény, hogy a kiskunhalasiak két évtizedes álma egy korszerű gyógyfürdő és sportuszoda. Igaz nem biztos hogy ilyen áron.
Ami leginkább kiverte a biztosítékot a helyi értékekért aggódó civilekben, az egy 8 db. több mint 200 éves kocsányos tölgyekből álló fasor, amiből 5-öt a terv szerint kivágnának, vagy átültetnének. (az átültetés ilyen idős egyedeknél elég abszurdnak tűnik) Egy kb. 300 nm-es területen él a helyi védett facsoport, ami útban van az összesen 6 hektáros területen. Mivel a fideszes többségű önkormányzat és a szintén kormánypárti polgármester nem igazán verte nagydobra, hogy hogyan is tervezik a beruházást, a lokálpatrióták is csak nehezen tudtak tiltakozni a tervezett fapusztítások ellen. Az ügyben már a tervek elfogadása után tartottak lakossági tájékoztatót, amolyan kirakat jelleggel. A november 10-én tartott rendezvény nem hivatalos közmeghallgatás volt, mégcsak hivatalos lakossági fórum sem, merthogy hivatalos jegyzőkönyv sem készült róla – mint az egy lakossági kérdésre adott válaszból kiderült. Persze a tervek elkészülte után már olyan mindegy, hogy mit mondanak a helyiek. Ez a hozzáállás pártfüggetlen: emlékszünk még egy azóta már feledésbe merült SZDSZ-es politikus Kóka János klasszikusára? “Nem kérdezzük meg a békákat, amikor lecsapoljuk a mocsarat.” Mintha hasonlóképpen állna hozzá Fülöp Róbert fideszes polgármester is.
Mint azt a helyiek nyomatékosan közlik, ők nem a beruházás ellen vannak, csak a fákat szeretnék megvédeni, melyeket helytörténeti források szerint nagy valószínűséggel 1752-ben ültettek, így most 269 évesek.
Mai podcastunk egy kétrészes telefoninterjú Bús Józseffel az egyik protestáló kiskunhalasi szervezet, a Hazatalálás Baráti Kör Egyesület képviselőjével. Nem volt előzetes érdemi társadalmi egyeztetés, most a kész tények után lett lakossági fórum. Az első beszélgetés a lakossági fórum előtt, a második azután készült
Ez nem strand lesz, attól sokkal több…
Bányai Gábor országgyűlési képviselő fogalmazott így azon a november 10-i lakossági tájékoztatón, amelyen közel 100 érdeklődő előtt ismertették Kiskunhalas történetének legnagyobb turisztikai fejlesztését. Lőrincz Ferenc, a terveket készítő építészcsapat vezetője elmondta, hogy 40-50 fő másfél évig dolgozott a projekten. Lesz gyógyfürdő, városi uszoda, tanmedence, szabadtéri strand, kemping és parkolóház is. A fórumon szóba került az is, hogy a területen lévő többszáz éves kocsányos tölgyeket szeretnék megmenteni. A Halasmédia beszámolója >>>
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
