A rovat kizárólagos támogatója

Elsőre azt gondolnánk, hogy a magas GDP-vel rendelkező gazdagabb országok lakóinak elégedettsége magasabb, mint a szegényebb országokéban. A New Economics Foundation kifejlesztette Happy Planet Index-et (Boldog Világ Index), mely magában foglalja az ország lakóinak élettel való elégedettségét, a születéskor várható élettartamát és az ökológiai lábnyomát.

A Happy Planet Index, azaz HPI alapján pedig sorrendbe helyezték a világ 157 országát. Izrael a 11. helyen végzett, megelőzve Németországot, Luxemburgot és még számos fejlett országot. Magyarország a lista második felében a 91. helyen végzett közvetlenül Pakisztán előtt.

Napjaink globális fogyasztási mintái és trendjei fenntarthatatlan és növekvő nyomásnak teszik ki a Föld ökoszisztémáját. A WWF (World Wide Fund for Nature – Természetvédelmi Világalap) kimutatta, hogy a legnagyobb egy dollárra jutó ökológiai hatása az élelmiszereknek és az italoknak van, mert mind az előállítása, mind a felhasználása során befolyásolja a környezetet. A lakások fenntartásnak pedig az anyag és energiaigénye magas, amivel növeli az ökológiai lábnyom méretét.

A fogyasztás növekedése nem feltétlenül befolyásolja az élettel való elégedettségünket és a születéskor várható életkort.

Az emberek erőforrás felhasználását, és életük hosszát, örömteliségét összehasonlító mutató a New Economics Foundation által elkészített A „Boldog Világ Index” (Happy Planet Index). Ezen indexek alapján tették sorrendbe az országokat, és vizsgálták meg azokat. A kutatás eredménye azt bizonyította, hogy a magas fogyasztási szint nem garantálja a boldogságot. Bár azokban az országokban ahol magas a GDP, az elégedettség is magas, de számos olyan fejlődő ország van, ahol az élettel való elégedettség meghaladhatja a környezetében lévő gazdagabb országokét.
Ebből pedig az szűrhető le, hogy a minimum szint felett nincs kimutatható korreláció a GDP és az elégedettség között. A jelenkori fogyasztásunkat azért nevezzük fenntarthatatlannak, mert már a növekvő anyagi fogyasztás az iparosodott országokban nem növeli a lakosság életminőségét, ráadásul a „munka és vásárlás” körforgása is inkább a stresszt és az elégedetlenséget növeli. A jelenlegi fogyasztási minták eloszlása rossz, az országok között pedig folyamatosan növekednek a jövedelem és az életminőségbeli különbségek.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek