A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) folyamatosan érkeznek bejelentések „harkály-falrombolásokról”. Az akár milliós károkat okozó madarakkal szemben magukra maradhatnak a károsultak.
A korábban elvétve előforduló – és első hallásra jelentéktelennek tűnő természetvédelmi probléma – milliós kárt okozhat az új építésű, vagy újonnan szigetelt családi házak és társasházi lakások tulajdonosainak, a madarak ugyanis nem ritkán méteres lyukakat vájnak a burkolatba. A civil szervezet 2009 októberében beadvánnyal fordult a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához (JNO) egy szakértői bizottság felállításának ötletével. A hivatal idén júliusban érkezett és a hatályos jogszabályokat ismertető válaszából kiderül, hogy a károsultak felelőssége a harkályálló technológiák alkalmazása és a madarak riasztása.
Az MME szerint ugyanakkor a problémát megoldó építészeti megoldás hivatalosan nem létezik. Azok a burkolatok, amelyek elég kemények ahhoz, hogy a harkályok – amelyek csőr és koponyaszerkezete a „kopogtató” életmódhoz specializálódott – ne tudják átütni, vagy elég simák hogy ne tudjanak megkapaszkodni, nagyon drágák. Üveggel, kőlapokkal, betonnal vagy márvánnyal burkolni minden épületet nyilvánvalóan nem járható út. A biológiai védekezés (riasztás) alkalmazott módszereinek hatékonysága ugyancsak megkérdőjelezhető, ráadásul ehhez zöldhatósági engedély is szükséges. A levél kézhezvételét követően az egyesület újabb bejelentést kapott a fővárosból, a Petőfi híd budai hídfője mellől. Ezzel egyre inkább megdőlni látszik az a teória, hogy a harkályok csak a zöldövezeti ingatlanokban tesznek kárt. Ezek a városiasodott madarak bárhol megélnek, ahol néhány fa van, így 15-20 fából álló belvárosi „közparkokban”, vagy a panelépületek között létesített zöld felületeken. Ez utóbbiakban, ahogy a panelszigetelési programok előrehaladnak csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg a harkályok.
A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának tájékoztatása alapján a károsultaknak a harkályokkal kapcsolatos problémáikkal – beleértve a riasztási engedély kérelmet is – a területileg illetékes zöldhatósághoz kell fordulniuk. A JNO nyitva hagyja és gyakorlat hiányában nem részletezi (részletezheti) a kártérítésről szóló törvényi szabályozást, és a tulajdonos károkozás megelőzésével kapcsolatos felelősségét hangsúlyozza. Az MME szeretne ebben a tulajdonosoknak és az érintett szereplőknek segítségére lenni, ezért az egyesület továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy szükség lenne egy madártani, természetvédelmi, biztosítási, jogi, építéstechnológiai, szabványügyi szakemberekből álló munkacsoport létrehozására, amely megvizsgálná egyrészt a probléma biztosítási kezelésének lehetőségét, másrészt a káresetek megelőzése érdekében segítene kidolgozni garantált és elfogadható árú „harkálybiztos” falburkolási technológiákat. Az egyesület bízik abban, hogy a problémát hamarabb orvosolják, mint hogy országos méreteket öltene.
Kapcsolódó oldalak
