A megújuló energia görögországi felfutásának vagyunk tanúi. Gombamódra szaporodnak a szárazföldi és a tengeri szélerőműparkok is. De hogy élik túl ezt az eddig érintetlen területek? Az Euronews exkluzív riportja.
Friss szelek fújnak Görögország felett. Vajon energiaexportőr lesz belőle? Néhány akadályt még le kell küzdenie, mielőtt Európa zöldenergia-központjává válik. Az Euronews Witness riportere, Hans von der Brelie nézett utána ennek ott, helyben.
Olyan a tengeri szél, mint az arany
Ágiosz Geórgiosz egy viharos szikla a Földközi-tengerben, tele szélerőművekkel. A 23 turbina több mint 40.000 szárazföldi háztartás számára termel áramot. Görögországnak ambiciózus tervei vannak: Az elmúlt évben 153 szélerőművet kapcsoltak a hálózatra országszerte. Az elkövetkező két évtizedben további 1150 óriás-szélerőművet állíthatnak fel a görög szigeteken vagy a tengerparton.
Costasz Iliász a tengeri szélenergia hasznosításban részt vevő Terna Energy vállalatnál dolgozik operatív vezetőként: “Biztosítani akarjuk Görögország energiafüggetlenségét, hogy ne érhesse fenyegetés külföldről. És természetesen csökkenteni akarjuk a CO2-kibocsátást. A partközelben nagyon erős a szél, ezt ki kell használnunk, olyan, mint az arany”.
Európa késésben van vonatkozó stratégiájának végrehajtásával. A nemrégiben elfogadott “Szélenergia cselekvési terv” ugyanakkor fontos támogatást nyújt: az engedélyeztetés folyamatának rövidítésével, az Európai Beruházási Bank hitelgaranciáival, és sok uniós pályázattal.
Komoly veszélyben van a természeti környezet
Vassziliki Kati professzor az Ioannina Egyetem egyik kutatólaboratóriumát vezeti. A szélerőműparkok földhasználatának tervezéséről szóló tanulmánya nagy port kavart. A szélerőműparkokat nem szabadna természetes tájakra vagy endemikus fajok élőhelyei közelébe telepíteni: “Ausztriában a szélerőművek mindössze 12 százalékát telepítették hegyvidéki övezetekbe, Görögországban a 92 százalékukat. Ez mutatja, mennyire nem tudatos a területfejlesztés Görögországban” – mondta a professzor.
A megújuló energiaforrásoknak hatalmas tárolókapacitásokra van szükségük. Görögország építi is ezeket. Az Amfilochia szivattyús víztározós vízerőmű-projektben több mint ezer dolgozik majd. A felesleges szélenergiát igény szerint vízenergiává alakítják át. A PCI-3.24 közös érdekű európai projektet az “Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz” társfinanszírozza. “Projektünk teljes beépített kapacitása 680 MW a termelésre és 730 MW a szivattyúzásra” – mondja Vangelisz Vasszisz a projektfejlesztő csapatból. A 650 millió eurós teljes költségvetésből 250 milliót az Európai Unió biztosított. És egy tucat hasonló projekt van előkészítés alatt.
A hálózat korszerűsítése elkerülhetetlen, ha drága is
A megújuló energiaforrásokat össze kell kötni az energiahálózatokkal, ami nem mindig egyszerű feladat. A jó villamosenergia-hálózat előfeltétele az áramszolgáltatásnak. Az Európai Bizottság becslései szerint az európai hálózatok korszerűsítésére akár 600 milliárd eurót is el kell költeni az évtized végéig.
“A tengeri szélenergia nagyon új elem nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervünkben, úgyhogy nem kalkuláltunk vele, amikor az energiaszükségletek kielégítését megterveztük” – mondta Ioannisz Margarisz, a görög hálózatüzemeltető IPTO elnökhelyettese, aki szerint a zöldenergia exportra megy majd. “A stratégia célja, hogy Görögország eladja a felesleges zöldenergiáját Közép-Európának, ahová a Balkánon és Olaszországon keresztül is el tudja juttatni. Javasoltunk is nemrégiben egy új görög-német projektet, amely az Adriai-tengerben lefektetett vezetékekkel működhetne.” Margarisz hozzáteszi, hogy dél felé is terveznek ilyen együttműködéseket, például Egyiptommal és Szaúd-Arábiával. “Az orosz-ukrán háború miatt Európának nagyon fontosak az ilyen jellegű összeköttetések”.
