Magyarországon minden nyáron jó néhány fesztivált rendeznek. Kíváncsiak voltunk, hogy egy ilyen rendezvény milyen eszközökkel tud tenni a környezetért. Példaként a Sziget Fesztiválon jártunk, ahol a szervezők több módon is igyekeztek tenni a környezetért. Két estét töltöttünk a Szigeten és megnéztük, hogy működik ez a gyakorlatban.
Egy ilyen fesztiválon nagyon sok ital fogy. Emiatt talán a legnagyobb hatása annak volt, hogy a rengeteg eldobható pohár helyett visszaváltható, ún. Repoharakat használtak. Ez úgy működött, hogy az első ivásnál az ember megvett 800 Ft-ért egy ilyen phoharat, amelyet a Szigeten bármely pultnal újratöltöttek itallal. Amikor éppen nem volt szükségünk a pohárra, akkor egy tokenre (azaz egy műanyag érmére) válthattuk be, így nem kellett kidobni, vagy eldobni a már feleslegessé vált poharat. Ha újra megszomjazott az ember, akkor a tokenért kaphatott egy új poharat. A visszaváltott poharakat kimosták és újra felhasználták italok kiadására a pultoknál.
A Szigeten több helyen találkoztunk Green (Zöld) Sziget sátorral, ahol a poharat pénzre váltották. Nyilván ez akkor aktuális, amikor az ember már elhagyni készül a fesztivált. Így mi is a kijárat közelében kerestünk fel egy Green Sziget pontot, odaadtuk a poharainkat és visszakaptuk a pénzt. Amit furcsának találtunk, hogy 800 Ft-ba került a pohár, de csak a felét adták vissza, 400 Ft-ot használati költségként levontak. Ezt amiatt is túlzásnak éreztük, mert a magyar fesztiválozók pénztárcájához képest eleve drágán mérték az italokat a pultnál. Viszont ez alapvetően egy jól müködő rendszer volt, emiatt jóval kevesebb műanyag szemét keletkezett. Így is voltak akik eldobálták a szemetüket, de rendszeresen jártak körbe önkéntesek, akik összeszedték a hulladékot. Ők a leadott szemétért cserébe különböző ajándékok, például pólók, táskák közül választhattak.
A szervezők az egész Szigeten sok helyen felállítottak kutakat, ahol bárki ingyenesen megtölthette vízzel a kulacsát. Ezzel az intézkedéssel is csökkentették a műanyag-hulladék mennyiségét. Ezt is sokan igénybe vették.
Az ételválasztékban majdnem minden büfében szerepelt vegetáriánus vagy vegán étel. A büfékben és a bárokban keletkező szemetet szelektíven gyűjtötték a szervezők. A Sziget látogatóinak is volt lehetőségük erre a kihelyezett szelektív hulladékgyűjtők használatával. Ezek egy része nem olyan kuka volt, mint amit megszokhattunk, hanem alumíniumot, illetve műanyagot lehetett beledobni. A legtöbb bárban a szemét mennyiségének csökkentése érdekében csak külön kérésre adtak szívószálat, az is papírból volt.
A Green Sziget sátraknál lehetett ingyenes hamutartókat kérni, amelyekhez a műanyag palackok gyártásánál keletkezett selejtes előformákat használtak. Ez az intézkedés talán kevésbé volt sikeres, mert így is sok eldobált csikket láttunk a fesztivál területén.
Egy érdekes jelenség a Szigeten, hogy főként külföldről érkező látogatók itt Magyarországon vesznek számukra olcsónak számító sátrat, majd a rendezvény végén ott hagyják a helyszínen. A rendezők felmérései szerint a helyszínen kempingezők 9%-a tervezte, hogy így cselekszik. Tavaly mintegy 300 sátrat gyűjtöttek össze a fesztivál után. Annak érdekében, hogy ebből ne szemét keletkezzen, a szervezők összegyűjtik ezeket, és jótékony célra adományozzák őket. Egy további lépés, hogy csökkentsék az otthagyott sátrak számát, hogy a rendezvény elején regisztrálni lehetett a sátrat. Aki a végén leadta, az 8000 Ft. jóváírást kapott, amit a jövő évi Sziget-belépőknél lehet majd felhasználni. Ha valaki nem regisztrált előre, akkor is leadhatta kempingfelszerelését az erre szolgáló gyűjtőpontokon.
A Szigetre idén is több környezetvédő civil szervezet települt ki sátorral: többek között a Jane Goodall Alapítvány és a Greenpeace. A Magyar Kerékpárosklub ingyenes kerékpártárolót üzemeltetett azok számára, akik biciklivel érkeztek a fesztiválra. A szolgáltatást sokan igénybe is vették. A fesztivál ideje alatt egész éjszaka gyakran közlekedett a HÉV, így aki tömegközlekedéssel akart hazajutni, az könnyen megtehette.
Egy érdekesség, hogy a Sziget fesztivál területe a korábbi évekhez képest kicsit kisebb lett, mert a rendezvénynek otthont adó Óbudai-sziget partjának egy részét természetvédelmi területté nyilvánították. A Sziget szervezői a honlapjuk tájékoztatása szerint igyekeznek hosszabb élettartamú, javítható, újrafeldolgozható és újrahasznosítható termékeket használni a rendezvény szervezése során.
Összegezve a fentieket, alapvetően jó tapasztalatokat szereztünk: az általunk látott kezdeményezések többsége a gyakorlatban is jól működött.
