Több méter magas, hulladékkal csipkézett fal az iszapban. Erre a rendkívüli képződményre bukkantak lelkes önkéntesek, amikor saját építésű hajóikkal eveztek a Tiszán. Nem csoda, hogy felfedezték, hiszen éppen szemetet szedtek a folyón. Jöjjön el az ingyenes Ökoindustria kiállításra a Millenárisra péntek estig.
Évtizedek óta lerakódó tésztás zacskók, műanyag címkék, fogkrémes tubusok és persze megszámlálhatatlan műanyag pillepalack ágyazódott be a tömör iszapba. A magukat PET Kalózoknak aposztrofáló csapat most ország világnak megmutatja a furcsa képződményt. Mindannyian okulhatunk abból, hogy mi minden kerül modern életünkből a természetbe és tudatos fogyasztóként eligazítást kaphatunk, hogyan és hogyan ne bánjunk a műanyag hulladékkal.
Hazánk természetes vizekben igen gazdag ország. A sok termálfürdő, a strandok, a csapból zubogó friss ivóvíz sokakat megnyugtat, de ha alaposabban szemügyre vesszük a térképet, kiderül, hogy ez a gazdagság nagyon ingatag lábakon áll. Folyóink egytől egyig határainkon túlról erednek, és hogy ez mekkora veszélyt hordoz magában, azt jelzi, hogy a Tiszán az utóbbi évtizedekben rendszeressé vált az áradásokat kísérő PET, azaz műanyag pillepalack áradat. A téli hónapokban felgyűlt hulladékot a tavaszi olvadékvizektől és esőtől megduzzadt folyó felveszi, átszállítja az országhatáron, majd az itteni ártérben, homokszigeteken rakja le. A felhalmozódott uszadék sok esetben milliós károkat okoz, miközben a Tisza teljes hosszán kár keletkezik a növény-, és állatvilágban.
PET "civilizáció" Tisza partfal 2015 nyár
Helyenként több méter vastag pillepalack halmok, PET hegyek képződnek, magasságuk meghaladhatja a 6-7 métert. Egy másik képződményre is rábukkantak expedíciójuk során az önkéntesek, a Tisza felső szakaszán, Zsurk község előtt, egy Tisza-kanyarban. Az áradások során itt is számtalan hulladékfajta rakódott le iszappal keveredve, amiből egy szabályos hulladékfal jött létre. Egyes darabjait alig lehet kirángatni a falból. Szakértők szerint itt közel egy évtizedes hulladékdarabok is lehetnek.
Az október 14 – 16 között zajló Ökoindustria kiállításon ezt a furcsa képződményt is megnézhetik a látogatók. A bemutatón a szervezők az elmúlt évek egyik legsikeresebb civil környezetvédelmi kezdeményezése, a Tiszai PET Kupa hulladékgyűjtő expedícióját, küzdelmeit és kalandjait mutatják be.
„A PET Kupa, mint szemétszedő, hajós verseny nyáron véget ért, de a munka most kezdődik csak igazán. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások és rekordkísérletek valósulnak meg hónapról hónapra, melyek ráirányítják a figyelmünket élő vizeink állapotára. Ezeknek az akcióknak köszönhető ez a kiállítás is.” – nyilatkozta Búsi Lajos, a programot támogató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság megbízott főigazgató-helyettese.
„Célunk nem más, mint felhívni a figyelmet a Tisza szennyezésére és élő vizeink védelmének fontosságára. Mert nemcsak az óceánban vannak úszó szemétszigetek, hanem Szőke Szerelmünk, a Tisza vizében is. Amit a forrásnál a patakba engedünk, az egyszer eljut az ártereinkbe, az ivóvizünkbe, a világ óceánjaiba, onnan pedig… talán még a tányérunkra is.” – hívta fel a figyelmet a probléma súlyosságára Molnár Dávid Attila, a PET Kupa ötletgazdája.
Mit tegyél, ha kezedbe kerül egy üres PET palack?
A kihívás nem csekély, de a kaland felejthetetlen!
A PET Kupát egy természetfilmes alkotóközösség, a Természetfilm.hu tagjai álmodták meg. Tóth Zsolt Marcell, producer és rendező: "Azt szeretném, ha a filmből mozgalom lenne. Minden évben szervezhetnénk palackgyűjtést, amelyből minden évben hajókat építenénk, és versenyezhetnének az összefogásban résztvevők. Jót tenni egy folyóval, az ott élő emberekkel – ez egy jó üzenet".
Molnár Dávid Attila, akinek a fejéből ez az egész kipattant: "Nagyon ritka, hogy egy film nemcsak bemutat egy problémát, de hatékonyan segít is annak megoldásában. Életem egyik nagy kalandja, hogy segíthettem útjára indítani a PET Kupát, és nagy öröm most azt látni, hogy a kezdeményezés a saját lábára áll." A PET Kupa célja, hogy felhívja a figyelmet a Tisza, és a hazai élővizek szennyezésére, bebizonyítsa, hogy a szennyezés ellen indított küzdelemnek csapatépítő és szemléletformáló hatása van és megmutassa, hogy a természetből visszagyűjtött hulladék újrafelhasználható és a szemétszedésből is lehet kaland!
Az első, 2013-a PET Kupa óta sok víz, és sok műanyag palack lefolyt a Tiszán. Az elmúlt három évben 28 PET hajó épült fel, amik több mint 4 tonna hulladékot halásztak ki a folyóból. És ahogy a Tiszában egyre kevesebb a szemét, úgy tudnak egyre többen a szennyezésről és csatlakoznak az ellene indított küzdelemhez.
műanyag geológusok aranybányája a Tisza felső folyásánál
Veszélyben van Szőke Szerelmünk, a TISZA
Régen, a folyószabályozások előtt a Tisza igazi Vadvízország volt és még kacskaringósabban kanyargott, mint napjainkban. Ekkor az ártereken szabadon áradhatott ki a folyó, az emberek pedig alkalmazkodtak a környezetükhöz és a Tisza dinamikájához, fenntartható ártéri gazdálkodást folytattak. Mára a Tisza megváltozott: ez köszönhető az ember drasztikus környezet-átalakításának (Tisza-szabályozás, erdőirtás, bányászati tevékenység) és az éghajlat változásának. Megváltozott az áradások időpontja és intenzitása, az aszályosabb hónapokban pedig egyes helyeken lábon is átkelhetünk a folyamon. Ezzel együtt a folyó által szállított értékes hordalék összetétele is megváltozott. Ami régen a tápláló trágyát jelentette, abban most szinte mindent megtalálunk, amit a boltok polcain látunk. Sőt, még annál is többet. Gondoljunk csak a szemmel nem látható vegyi anyagokra, amilyen pl. a 2010-es ciánszennyezés volt.
