A források átcsoportosításával 1,63 milliárd forint jut még az idén a panelpályázatokon “sorban állóknak” – közölte Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért is felelős államtitkára. Jövőre elkészülnek az energiával kapcsolatos cselekvési tervek.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében futó Zöld Beruházási Program (ZBR) tavasszal meghirdetett panelprogramjában sikeres lakóközösségekben ez az összeg 3.200 lakóegység felújításához járulhat hozzá. Bencsik János közlése szerint az év végéig még várhatóan 4.000-4.500 lakás felújítását lehet támogatni az értékesített szén-dioxid kvótákból. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a ZBR panel alprogramra a 2009-ben benyújtott pályázatok támogatási igénye mintegy 14 milliárd forinttal haladta meg a rendelkezésre álló forrást. Az alprogram második fázisában, az idén tavasszal 13,2 milliárd forint támogatást ítéltek oda a panelprogram keretében, ami 23.495 lakóegység energetikai korszerűsítésének támogatását jelenti.
A források átcsoportosításával most biztosított 1,63 milliárd forint – a tárca közleménye szerint – 3,3 milliárd forint beruházást generál és évente közel 4.068 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. További átcsoportosítás eredményeként – olvasható a közleményben – 530 millió forint jut egycsatornás (termofor) gyűjtőkémények felújítására, amire a pályázatot novemberben írják ki.
A ZBR programot a szén-dioxid kvóta eladásokból befolyó bevételből finanszírozzák, azokat ugyanis másra nem lehet fordítani. Bencsik János elmondta, az idén mintegy hárommilliárd forint folyhat be szén-dioxid kvóta eladásból, jövőre pedig hasonló összegre számítanak.
Jövőre elkészülnek az energiával kapcsolatos cselekvési tervek
A jövő év első negyedévére elkészülnek a nemzeti energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek első változatai és a megvalósításhoz szükséges jogszabály tervezetek – jelentette be Bencsik János. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a 2030-ig szóló energiastratégiát, és ezzel felhatalmazást adott arra, hogy elkészítsék az energetikai cselekvési terveket: az erőmű- a távhőfejlesztési, az ásványvagyon hasznosítási, a kutatás-fejlesztési, az energetikai ipari ágazati és a szemléletformálási tervet. A rezsiköltségek hatósági árával kapcsolatban Bencsik János elmondta, hogy a hatóság ár, amely nem enged meg indokolatlan költségeket és korlátozza a profitot, átmeneti és rövid távon méltányolható politikai döntés. Közép távon olyan árazási rendszert szeretnének kialakítani – mondta -, amelyben szolidaritási tényezőnek is szerepe van. Az ebből befolyó bevételből tudnák támogatni többek között a szociálisan rászorulóknak az energia árát, illetve energiahatékonysági beruházásait.
Az energiastratégiáról szólva az államtitkár elmondta, hogy az Magyarország energiafüggőségének fokozatos csökkentését szolgálja többek között a takarékosság és hatékonyság növelésével, valamint a megújuló energiának elsősorban a hőtermelésben kiemelt szerepével. a cél: biztonságos energiaellátás a versenyképesség érdekében megfizethető áron és fenntartható módon – hangsúlyozta Bencsik János. A cselekvési tervek alapja a stratégiához készült hatástanulmány négy forgatókönyve közül az "atom-szén-zöld" program, amely – a dokumentum szerint – 2050-ig, a kitekintés időszakában, 6.749-7.773 milliárd forint beruházással számol.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia új támogatási rendszerének, a METÁR-nak a javaslata november végén kerülhet a kormány elé, s ha elfogadják, akkor előzetes ellenőrzésre az Európai Bizottsághoz is benyújtják. A METÁR így 2012. július elsején léphet hatályba. Az energetikában a kormány az országos gerinchálózatok állami tulajdonlását tartja szükségesnek. A közvetve állami tulajdonban lévő Mavirnál lévő villamosenergia hálózat állami tulajdon, s a földgázhálózatra is "rálátást" enged az, hogy a Mol, amelynek leányvállalata birtokolja a gázhálózatot, közel 25 százaléka állami tulajdonba került – magyarázta az államtitkár.
