A rovat kizárólagos támogatója
Megdöbbentő hír jelent meg a hétvégén, amelynek témája az volt, miként lehetleníti el az állatvédők és a mozgáskorlátozottakat szállító nonprofit szervezetek munkáját az, hogy többé nem vásárolhatnak csökkentett, hatósági áron benzint járműveikbe. Milliós többletköltséggel számol például a Noé Állatotthon.
Több mint 10 éve foglalkozom nonprofit szervezetek fejlesztésével (én impact szervezeteknek hívom őket, mert céljuk a környezetre, társadalomra kifejtett pozitív hatás), a hazai civil szféra helyzetének javításával, ezért az átlagolvasónál kevésbé lepődtem meg ezen a híren. Nem elsősorban a benzináremelésre gondolok, hanem arra, hogy nagyon sok nonprofitot teljesen felkészületlenül ért ez a gazdasági sokk, és pánikkal reagálnak a váratlan helyzetre, amelybe most kerültek. A tankolás hirtelen drágulása csak egy példa: bármilyen hasonló, negatív változás így érné őket, márpedig a következő időszak, valamint, a társadalmi és gazdasági helyzet volatilitása azt mutatja, hogy nem most találkozunk utoljára egy civil szervezet életében mindent felforgató váltással.
Sok éve, sok helyen mondom el: a magyarországi nonprofit szféra jelentős hányada nem rugalmas, divatos/szakmai szóval nem reziliens, nincsen felkészülve váratlan eseményekre. A konkrét példa itt azt mutatja, hogy az érintett szervezeteknek nincsen pénzügyi tartalékuk, a költségnövekedést így nincs honnan fedezni, valamint nem energiahatékony a működésük. Félreértés ne essék, nem szeretném a szervezeteket hibáztatni, vagy a kormányzati döntés helyességét megítélni – ez egy egyszerű helyzetmegállapítás, és a következtés az, hogy a hazai civil szférának fejlesztésre van szüksége. Meg kell tanulniuk a rezilienciát (ellenállóképességet).
Mit jelent ez, miből áll a reziliencia? A Scale Impact reziliencia modellje tartalmazza ezeket a szempontokat.
Pénzügyi fenntarthatóság: az e területen jelentkező gondok súlyos következményekkel járhatnak számos impact szervezetben. Csak néhány jellemző kérdés, amelyre oly sokszor “nem” a válasz: van-e pénzügyi tartaléka, amelyből baj esetén átcsoportosíthat? Van-e pénzügyi tervezés, majd az év során visszamérés? Több lábon áll-e bevétel szempontjából, azaz tudja-e növelni az eladások számát vagy többféle adományozót megkeresve növelni a bevételt? Nem egy példát láttam, amikor az egész tevékenységet egyetlen támogató finanszírozta, itt nyilvánvalóan kétségbeejtő lehet, ha mondjuk az adott partner kénytelen költséget csökkenteni és elállni a támogatástól.
Beágyazottság: ezen a kifejezésen a szakmai partnerségek hálózatát és a kommunikációt értjük. Számos hirtelen probléma orvosolható célzott adománygyűjtéssel, vállalati támogatással (a jelenlegi példánál olyan céges támogató, amely járművekkel, logisztikai szolgáltatásra ráépítve segíti a rászorulók szállítását). Indítható egy “vásárolj 100 km állatmentést” kampány is. A lényeg, hogy ismerni kell az adományozók létező és lehetséges körét, és lefordítani az ő nyelvükre az üzenetet.
Hatásmérés: az üzenet lefordítása viszont csak akkor hatásos, ha a problémát alátámasztják adatok, számok. Ezt szolgálja a hatásmérés módszertana, amely fájó hiányosság a nonprofit szféra jelentős hányadában. A benzinsokk esetében ki kell tudni mutatni, hogy pontosan mennyivel nőtt a költség, mennyivel drágább egy szállítási kilométer, és az miként veszélyezteti az alaptevékenységet. Mi az, amire nem futja majd, ha a jóval többet kell üzemanyagra költeni ezentúl?
Környezetvédelmi fenntarthatóság: a legtöbb nonprofit szervezet nem foglalkozik ezzel külön, hacsak nem alaptevékenységéhez tartozik ez a téma. Ismerjük a hazai civilek helyzetét, kölcsöningatlanban vagy lelakott házakban működnek, nem tudnak úgy energiatakarékos módon beruházni, mint egy kkv. A piaci benzinár kifizetését például el lehetne kerülni, ha elektromos autókból állna a flotta. Ezek a kocsik azonban nem olcsók, így az első feltételnek (pénzügyi fenntarthatóság) is rendben kell lennie ahhoz, hogy megengedhesse magának egy szervezet.
Menedzsment: az impact szervezetnek képesnek kell lennie kimutatnia, hogy átszervezheti-e a munkáját, hogy tud-e a hirtelen változásra reagálva hatékonyabban működni. Meg tudja-e oldani a feladatokat kevesebb erőforrással? Hasonló eszközök szükségesek, mint bármilyen versenypiaci vállalkozásnál: adatok, eszközök, megfelelő szoftverek és pontos munkakörök.
Önkéntesek szervezése: a nonprofitok gyakran dolgoznak önkéntesekkel, az ő szervezésük is fejlesztendő feladat lehet. Ha sikerül adott helyzetben közreműködők sorát mozgósítani, akkor az adott példánál maradva ők beszállhatnak autóval, fuvarkörökkel, és eloszlik közöttük az extraköltség. Az önkéntes vagy pro bono kapacitás óriási erő, amelynek lehetőségeit itthon még messze nem használtuk ki.
Szakmai fenntarthatóság: talán ez a legradikálisabb koncepció, amelynek kifejtése több időt igényelne. A lényeg, hogy az ún. impact szemléletű szervezetek az elérni kívánt, pozitív hatást, a jobbá tett világot tartják a szemük előtt, és ezért képesek akár a szervezet tevékenységét is átalakítani. Ha ugyanaz a hatás, miért ne csinálnánk mást? Egy nonprofit szervezet megtanítható arra, hogy egy ilyen széleskörű változást hogyan kell végigvinni a működésen.
A reziliencia ismérveit látva az is világos, hogy a hazai nonprofit szervezetek nagy hányada részben vagy egészben távol áll a rugalmas, ellenállóképes modelltől. Mi a Scale Impactnél társadalmi vállalkozásként igyekszünk a hasonló, jövőbeli helyzetekre megoldást adni, és a szükséges tudást bevinni a szervezetbe. Elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartom az impact szervezetek fejlesztését, felkészítését a súlyos és hirtelen változásokban nem szűkölködő világban. Ha nem így teszünk, elbukhatnak a világot jobbító és lelkes nonprofitjaink, és velük olvad a remény is.
Lévai Gábor a Scale Impact társalapítója, a bankszektorban termék-, és üzletfejlesztés területen eltöltött 15 év után (például a Magyar Lízingszövetség vezetőjeként) az elmúlt 10 évben – a Civil Support alapítójaként és tanácsadójaként – több száz civil szervezettel, társadalmi vállalkozással, és céggel dolgozott együtt. Fő szakterületei: üzletfejlesztés, vállalati-civil partnerségek kialakítása, társadalmi hatásmérés, és társadalmi hasznosságú befektetések. Az impact szemlélet legismertebb hazai képviselője.
