Budapesti Vegyiművek Illatos úti veszélyeshulladék-tárolója az elmúlt időszakban gyakorta szerepel a hírekben. A legveszélyesebb hordókat már elszállították a dorogi égetőbe, de a talaj évtizedek óta erősödő szennyeződése maradt. A kérdés az, hogy ezek a mérgek mennyire jutottak ki a környező területekre? A Greenpeace friss mérései a tyúktojásban 30 szoros DDT határértéket állapított meg.
A Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telephelyén jelentősen szennyezett a talaj és a talajvíz, de hogy kijuthatott-e szennyezés lakott területre is, arról nem kaptunk információt a hatóságoktól. A Greenpeace ezért a környékről származó csirketojás-mintákat vizsgáltatott be, melyekből a DDT és bomlástermékei határérték fölötti mennyiségben voltak kimutathatók.
Környezetvédelmi siker, hogy a kormány döntése nyomán 2015. április 30-án megkezdődött a Budapesti Vegyiművek (BVM) volt Illatos úti telephelyéről a korábbról ott maradt mérgező anyagok elszállítása. A Greenpeace többször jelezte: nem szabad, hogy ez a folyamat megálljon a hordók elszállításánál, a vegyi anyagok az évek alatt ugyanis beszivárogtak a talajba és a talajvízbe, így azok jelentősen elszennyeződtek. A Greenpeace megpróbált információt szerezni a hatóságoktól arról, hogy ez a szennyezés kijutott-e a területről, és érintheti-e a lakosságot. Mivel a hatóságok nem adtak megnyugtató választ, ezért a Greenpeace a területre jellemző jelentős DDT-szennyezettség esetleges kijutását vizsgálta. Az egykor a BVM által is gyártott, hazánkban 1968-ban betiltott DDT rovarirtó szer felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatot jelenthet a születendő gyermekre.
DDT-t az 1968-as betiltásáig gyártott a BVM, ám utána még évekig használták országszerte. Ez a világszerte betiltott rovarirtó szer felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatot jelenthet a születendő gyermekre (rendszeres koraszülések, alacsony születési súly, fejlődési rendellenességek), beavatkozik a hormonrendszerbe, károsítja a szaporodási képességeket, és hozzájárulhat endometriózis kialakulásához is. A DDT-nek alacsony rákkockázata is van, ám a Budapesten élők sajnos sokkal jelentősebb rákkeltő hatásoknak is ki vannak téve. A DDT a korábbi használat miatt nagyon sok hazai talajban jelen van, sőt az anyatejben is kimutatható országszerte.
Két, a Budapesti Vegyiművek területétől körülbelül 600 méterre délre élő lakostól kértünk csirketojás-mintákat.
A mintavétel nem reprezentatív, így az eredmények nem adnak képet a terület szennyezettségéről. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, érheti-e szennyezés a lakóterületeket a Budapesti Vegyiművektől. Mindketten saját fogyasztásra tartanak baromfit a kertjükben. A földet kapirgáló állatok szervezetében feldúsulnak bizonyos szennyező anyagok, például a DDT és bomlástermékei, így tojásaik vizsgálata segíthet felmérni, hogy a Vegyiművek talajába került szennyezés kijutott-e a területről és érinti-e a környezetet. Az akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatok szerint az összes DDT koncentrációja (azaz a DDT és bomlástermékei együttesen, lásd 369/2005/EK) mindkét tojásmintában meghaladta a vonatkozó határértékeket. Az egyik tojásmintában a DDT mennyisége 1,689 mg/kg volt: ez a 0,05 mg/kg-os határérték több mint harmincszoros túllépése. A másik mintában 0,059 mg/kg-nyi mennyiség volt mérhető, ami csekély határérték-túllépésnek számít. Jegyzőkönyv a mérési eredményekről >>>
A Greenpeace a vizsgálati eredményekről tájékoztatta a hatóságokat (a NÉBIH-et, az Országos Közegészségügyi Központot és a Pest Megyei Kormányhivatalt), és a következő, azonnali intézkedéseket javasolja:
1. A Pest Megyei Kormányhivatal és a NÉBIH vizsgálja ki a szennyezettség okát. [4] Mérjék fel részletesen a Budapesti Vegyiművek területén gyártott vagy tárolt, illetve a talajra, a talajvízre jellemző szennyezőket a talajban, a talajvízben (a fúrt kutakban), az ülepedő porban, illetve végezzenek biomonitoringot (esetleg vér- és anyatejvizsgálatot).
2. Kármentesítsék a Budapesti Vegyiművek talaját és talajvizét. Ez azért különösen sürgető, mert a területen korábban kiemelten veszélyes anyagokat gyártottak – így többek között az 1968-ban betiltott, emberi szövetekben felhalmozódó, és onnan soha ki nem ürülő DDT-t –, amelyek jelen vannak a talajban, és amelyeket szabadon hordhat a szél is. A talajvízben pedig a normál („B”) szennyezettségi határértéket akár 85 000-szeresen meghaladó mennyiségben van jelen a rákkeltő benzol, amely szintén megjelenhet a környezetben.
3. Továbbá hozzanak meg és valósítsanak meg minden további szükséges intézkedést a lakosság és környezet megóvása érdekében.
Fontos megjegyezni, hogy mintavételünk nem reprezentatív, így az eredmények nem adnak teljes képet a terület szennyezettségéről. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A tojásokban talált DDT-szennyezés alapján elképzelhető, hogy annak forrása a BVM telephelye, de további vizsgálatok szükségesek a tojások szennyezettsége okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására.
A Greenpeace mellett más is kutakodik
Az, hogy az Illatos úti telep területe csurig van méreggel, nem volt kérdés. Baranyi Kriszta IX. kerületi (Ferencvárosi) képviselő a Bálint Analitika kft. független laboratóriumában megmérette a talaj és a talajvíz benzol, klórbenzol, AOX, DDT tartalmát. Extrém adatok jöttek ki.
A benzol, ami egy agresszív rákkeltő anyag, a Vegyiművek területén lévő talajvízben a határérték 54000-szerese.
A klórbenzol az elfogadható határérték 48500-szorosa.
Az AOX-tartalom a talajvízben a határérték 80600-szorosa.
A talajban kimutatott DDT (diklór-difenil-triklóretán), ami a hatvanas években betiltott rovarméreg és a Vegyiművek évekig gyártotta, jelenleg a határérték ötszázhúszorosa.
Közben Baranyi Kriszta, aki korábban feljelentést tett a Vegyiművekben lévő áldatlan állapotok miatt, Facebookon szervezett gyűjtést, hogy megvizsgálhassák, kijutott-e az élővilágba a töméntelen méreg. Ő a talajon és a talajvízen túl a környéken élő meztelencsigákat vizsgáltatta. A vízben nem oldódó, 1968-ban betiltott DDT rovarmérget a talajban és a csigában is megtalálták. A meztelencsigánál nincs határérték, a talajban az egyetlen nem reprezentatív mérés azt mutatta, hogy a határérték másfélszerese a DDT tartalom. A fügében viszont nem találtak DDT-t. Tehát öt szúrópróbaszerű vizsgálatból négy arra jutott, hogy a méreg a Vegyiművekből kijutott, és az élő szervezetekben határérték felett van jelen. Forrás és további infók a 444.hu-n.
