Elkészült és várhatóan év végéig hatályba lép a Balaton új nádtérképe, amelynek készítése során több száz illegális kikötőhelyre és feltöltésre bukkantak – mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.
Törvény rendelkezik arról, hogy 5 évenként újra fel kell mérni és minősíteni a balatoni nádast, ami a hatósági engedélyezés alapdokumentuma. Elavult térképek esetén előfordult, hogy már nem létező védett nádas miatt nem adtak ki engedélyt stégtelepítéshez, építkezéshez (a beruházó saját költségén elvégeztetett nádminősítéssel szerezhette csak meg), vagy védetté vált egy korábban nem is létező, vagy más minősítéssel szereplő növényi kultúra. A munka elvégzése forráshiány miatt egy évet késett.
Idén a 43 tóparti településhez tartozó partszakaszokra bontva készül el a balatoni nádas térkép, amit a vízügyi igazgatóság workshop formájában kíván hamarosan bemutatni a tó három legnagyobb városában: Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen. "Szeretnénk a helyi önkormányzatoknak és lakosoknak megmutatni, milyen rombolást hajtanak végre egyesek a légi felvételeken jól beazonosítható illegális kikötőkkel,- stégekkel, és feltöltésekkel" – fogalmazott Csonki István, aki közölte, az új dokumentumok alapján bejelentéseket is tesznek a hatóságnak, és jövőre a közmunkaprogram keretében megkezdik ezek elbontását az önkormányzatok bevonásával és segítségével.
Pomogyi Piroska, a nádfelmérést több mint egy éven keresztül olykor mocsárjáróval, nádarató géppel végző, a látottakat a légi-felvételekkel összevető biológus szakember beszámolója szerint a hat évvel korábbi adatokhoz képest nagyjából ugyanakkora, 1200 hektárnyi maradt a balatoni nádas összesített területe, azonban történtek átrendeződések. Összesen mintegy 60 hektárral csökkent az I. és II. osztályú nádasok területe, de közel ennyivel nőtt a III. osztályú minősítésű növényzeté.
A 2005-ös adatokhoz képest a tó déli partján tapasztalható komoly változás a nádasok csökkenése, illetve a hajdan első osztályú nádasok ötöd-osztályúvá minősülése miatt, ami az utóbbi évek tartósan magas vízszintjének tudható be, vagyis természetes folyamat eredménye. Több új helyen – egyebek közt a Zala-torkolat közelében és Zánka partjainál – bukkantak ugyanakkor különösen értékes új növényállományokra. Az emberi beavatkozás okozta rombolásban a szakember kirívónak nevezte a balatonmáriafürdői és zánkai partszakaszokat, ahol egy kilométeren belül közel 50 illegális partfeltöltést vagy stéget találtak a felmérés során. A hat évvel korábbi állapotokhoz képest nőtt a nádasokban elrejtett illegális vitorláskikötők száma (százas nagyságrendben bukkantak ilyenekre), továbbra is rengeteg az illegális csónakkikötő, ugyanakkor kedvező jelenségnek mondható, hogy – szemben a korábbi felmérésekkel – nem találtak már egyetlen illegális szennyvízbevezetést sem – mondta Pomogyi Piroska.
