A ma Székesfehérváron zajlott három birtokvédelmi per közül kettőnél Kishantos javára döntött első fokon a bíróság, a harmadik perben pedig halasztást rendelt el. A bíróság megerősítette, hogy az új nyertesek nincsenek birtokon belül, így nincs és nem is volt joguk bármit is tenni a területen.
A mai elsőfokú bírósági ítélet kimondta, hogy jelenleg egyedül a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a régi bérlő (Kishantos) között van jogviszony; hogy a 2013. november 4-én kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv teljesen szabálytalan volt; illetve hogy nincs helye az „új nyertesek” önkényeskedésének.
„Ez a mai döntés megerősítette a jogállamba vetett hitünket. A mai két ítélet egyelőre csak részeredmény, de mindenképpen a Kishantosi Nonprofit Kft. számára ad megnyugvást, biztatást és alátámasztja az eddigi érvelését. A döntés alapján vitathatatlan, hogy a biovetés húsvét előtti elpusztítása egyértelműen törvénytelen önbíráskodás volt” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse.
Mint ismeretes, a Kishantosi Nonprofit Kft. 2013. november 4-én nem adta vissza az általa bérelt földeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részére, mivel követelései vannak a 21 éve vegyszermentesen kezelt földek értéknövekedésével és több, a pályázattal kapcsolatos eljárási hibával összefüggésben. Bár a Kishantosi Nonprofit Kft. nem adta vissza a földeket, az NFA ezt semmibe véve mégis továbbadta a területeket az új „bérlőknek”, a helyszínen aláíratva velük a megállapodást. A felemás birtokba adási-birtokba vételi eljárást követően ténylegesen továbbra is a Kishantosi Nonprofit Kft. maradt birtokban – áll a greenpeace közleményében.
Természetesen minden döntést lehet két- vagy akár többféleképpen is magyarázni. Bitay Mártonnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkárának a verziója: a bíróság nem állapította meg, hogy a biogazdaságot korábban vezető kft. jogosult lenne a korábban bérelt földek használatára.
Íme az MTI friss híre: Bitay Márton a kishantosi birtokperek első fokú ítélete alapján kedvezőnek nevezte, hogy a bíróság nem állapította meg, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. jogosult lenne az általa korábban bérelt terület használatára, illetve birtokban lenne, igaz, az új bérlőkre vonatkozóan sem állapította ezt meg.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára beszámolt arról is: a bíróság értékelése szerint a jogvita az állam és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között van, nem az új bérlők és a régi között. Miután a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak lejárt a szerződése, így az állam nincs jogviszonyban a társasággal, de az írásos ítélet megérkezése után jogi szakértők vizsgálják majd a kérdést – mondta.
Bitay Márton hangsúlyozta, hogy a kft. szerződése lejárt, és megnyugtatónak nevezte, hogy a bíróság sem állapította meg ennek ellenkezőjét. Több mint fél éve használják szerződés nélkül az állami területet, nem fizetnek bérleti díjat, és nem engedték, hogy az új bérlők birtokba vegyék a földet – mondta. Az államtitkár kitért arra is: már 2010 előtt is voltak perek Kishantos kapcsán, ezek közül a legérdekesebb 2009-ben zárult le, amikor a kft.-t csaknem 30 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték az állam javára.
Bitay Márton sajnálatosnak tartja, hogy megfogalmazása szerint állandóan jogvitában kell állnia az államnak ezzel a kft.-vel, amely most sem hajlandó elfogadni azt a tényt, hogy tavaly ősszel lejárt a szerződése.
A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya a hivatalos honlapján közzétett közleményében rámutatott, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője – mint kijelölt hatóság – által meghozott határozatokkal szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.
A járásbíróság a keresetlevelekkel kapcsolatos hiánypótlási felhívásokat követően három ügyben ma kezdte meg a tárgyalást. A további peres ügyekben az első tárgyalások jövő hétfőn és kedden lesznek.
A gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázatra a központ is jelentkezett, azonban nem nyert. November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, miután az addigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek. Az NFA azonban átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.
Az idén április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket, a Kft. vezetői szerint több mint 140 millió forint értékű bionövény-állományt semmisítettek meg. A cég illetékesei feljelentést tettek a rendőrségen. A név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők elmondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.
Böjt, magosztás, és perek Kishantosért.
Tegnapelőtt délután a Greenpeace aktivistái és a kishantosiak 2000-nél több érdeklődő szimpatizánsnak osztottak biovetőmagot a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt.
2000 helyen él tovább Kishantos
A képre kattintva galéria nyílik.
