Nem ütközik az uniós joggal a kereskedelmi áramtermelésben felhasznált hasadóanyagokra kivetett németországi különadó – foglalt állást ma meghozott ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. A szennyező fizet.
Németország a 2011-től 2016-ig tartó időszakra vetett ki grammonkénti 145 eurós (mintegy 45,5 ezer forint) adót a hasadóanyagokra, amelyet az atomerőművek üzemeltetőinek kell megfizetniük. A bevétel többek között azokat a kiadásokat hivatott fedezni, ami a német központi költségvetést terheli egy nukleáris hulladéklerakóként használandó bányatelep rehabilitációja miatt. Berlin a „szennyező fizet" elvére hivatkozva terhelte ennek költségeit az atomerőművekre.
Adómentességet kell élvezniük
Az adót az egyik erőmű-üzemeltető cég támadta meg a német igazságszolgáltatás előtt, amely az ügyet a luxembourgi uniós bírák elé utalta. A bíróságon több uniós jogszabállyal is összevetették a német adóról szóló jogszabályt, és arra jutottak, hogy az atomerőművek különadója egyiket sem sérti. Az energiatermékek és a villamos energia adóztatásáról szóló uniós irányelv szerint egyes ilyen termékeknek adómentességet kell élvezniük, de a nukleáris fűtőanyag nem szerepel ezen anyagok listáján, így nem kell adómentesnek lennie. Nem ellentétes a német nukleáris különadó a jövedéki adóztatásról szóló uniós jogszabállyal sem, mert nem az áramfogyasztást vagy más jövedéki termék fogyasztását terheli, nem minősül sem az áram jövedéki adójának, sem más közvetett adónak. A bíróság arra is rámutat, hogy az atomerőművek különadója tiltott állami támogatásnak sem minősül, nem jelent szelektív előnyt, mert igaz ugyan, hogy csak az atomerőműveket terheli, más energiatermelőket nem, ugyanakkor ők nem is termelnek radioaktív hulladékot, amelynek kezelési költségeit az adó fedezni hivatott.
Nem tilthatja
A luxembourgi bírák az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) alapszerződésével is összevetették a német különadót, s arra a megállapításra jutottak, hogy az nem tiltja a hasadóanyagok megadóztatását. A bírák azt is kimondták, hogy a különadó nem vám, amelyet a szerződés tilt, mert nem határátlépéshez, hanem felhasználáshoz kötött, és miután nem a fűtőanyag beszerzése, hanem felhasználása után kell megfizetni, nem veszélyezteti az Euratom kötelezettségét, hogy tagjait megfelelő fűtőanyagokkal lássa el.
Az uniós bírák külön kiemelik azt is, hogy nem zárja ki, hogy bármelyik tagállam hatóságai az Európai Bírósághoz forduljanak, függetlenül attól, hogy a Luxembourgba küldött ügy vizsgálata folyamatban van-e az adott ország alkotmánybírósága előtt. A német nukleáris különadót egy olyan, atomerőmű-üzemeltető cég támadta meg a bíróságon, amelynek az adóteher miatt 154 millió eurót (mintegy 48,2 milliárd forint) kell befizetnie a német központi költségvetésbe.
