Az új anyag felhasználása a trópusi gumifa ültetvényekre nehezedő nyomást is enyhítené, a cég európai üzemeihez közelebb fekvő, eddig kihasználatlan mérsékelt övi földterületeken lehetnének a pitypangültetvények, s ezzel jelentősen csökkenhetnének a szállítási költségek, továbbá a szállítmányozással kapcsolatos káros környezeti hatások. A kaucsukot az orosz pitypang gyökeréből nyerik ki.
A Continental svédországi központjában teszteli az első természetes, pitypanggyökérből előállított kaucsuk felhasználásával készült téli gumiabroncsát decembertől áprilisig – közölte a Continental. A cég tavaly ősszel mutatta be az első limitált szériás, pitypangalapú futófelülettel készült abroncsát. Hozzátették: a tesztabroncsokkal közelebb kerültek hosszú távú céljukhoz, az abroncsgyártás fenntarthatóbbá tételéhez, illetve a cég hagyományos nyersanyagoktól való függőségének csökkentéséhez. A közlemény szerint az új anyag felhasználása a trópusi gumifaültetvényekre nehezedő nyomást is enyhítené, a cég európai üzemeihez közelebb fekvő, eddig kihasználatlan mérsékelt övi földterületeken lehetnének a pitypangültetvények, s ezzel jelentősen csökkenhetnének a szállítási költségek, továbbá a szállítmányozással kapcsolatos káros környezeti hatások. A kaucsukot az orosz pitypang gyökeréből nyerik ki.
Andreas Topp, a Continental anyag- és folyamatfejlesztésért, illetve gyártástechnológiáért felelős igazgatója a közleményben úgy fogalmazott: a német Fraunhofer Intézet molekuláris biológiával és alkalmazott ökológiával foglalkozó részlegével (IME), illetve a szintén német Julius Kühn Intézettel és a növénytermesztéssel foglalkozó Aeskulap vállalattal közösen végrehajtott, széleskörű kutatások eredményeként az elmúlt években kiváló eredményeket sikerült elérni a magas terméshozamú és ellenálló orosz pitypanggal. (MTI)
Mindenhol ott van, alig lehet kiirtani, hajlamos kiölni a gondosan karban tartott gyepet, és több neve van, mint amennyi haszna.
Ez a gyermekláncfűnek (meg kutyatejnek, oroszlánfognak, pimpónak és legalább egy tucat egyébnek) is nevezett pitypang, amely idáig nem tartozott az emberiség legkedvesebb növényei közé. Mindannyian ismerjük, és leginkább két dolgot tudunk róla: hogy élénksárga a virága, meg hogy valami fura, tejszerű váladék folyik a szárából. És ez utóbbi az, ami hamarosan nagy karrierhez segítheti a lenézett gyomot. Tejszerű váladéka ugyanis lényegében megegyezik a kaucsukfa nedvével. A kaucsuk pedig az abroncsgyártás legfontosabb alapanyaga – egy autógumi mintegy 40 százalékban természetes és szintetikus kaucsukból épül fel. A baj a szintetikusnál jobb minőségű, ezért a drágább abroncsokban nagyobb arányban előforduló természetes kaucsuk ára, ami a kaucsukfák erősen behatárolt, ráadásul a legtöbb piactól távol lévő élőhelye és az egyre növekvő kereslet miatt folyamatosan nő. A természetes kaucsuk ára az utóbbi tíz évben megduplázódott, de 2010-ben és 2011-ben a 2003-as ár ötszörösét is kérték már a nyersanyagért – nem véletlen, hogy a gyártók éppen akkoriban vették elő újra az alternatív nyersanyagok témáját. Azóta valamelyest újra mérséklődtek az árak, de a hozzáértők most újra egy komolyabb drágulási ciklus kezdetét jósolják, és 2020-ra még így is a termelésnél 20 százalékkal magasabb kaucsukkeresletet vetítenek előre. Mindezt a természetes kaucsuk több mint 11 ezer milliárd forintos, azaz Magyarország teljes, 15 ezer milliárdra rúgó költségvetésével összemérhető piacán.
Ahogy az sejthető, egy ideje az összes nagy abroncsgyártónál érdeklődve forgatják a kis növényhatározót, és tudományos kutatóintézetekkel karöltve lázasan dolgoznak az új haszonnövény mihamarabbi csatasorba állításán az egzotikus alapanyag természetes eredetű kiváltására. Bár szakértők szerint nagyjából 1200 növényfaj lehet alkalmas gumialapanyag kinyerésére, az ipari módszerekkel és méretekben, gazdaságosan használható növényekkel már messze nem állunk ilyen jól. És ez remek hír a pitypangnak. A növény gyökerének latextartalmú tejnedve ugyanis nagyban hasonlít a csak a trópusi országokban megélő kaucsukfából nyerhető váladékhoz. Az így előállított nyersanyag ráadásul egyes szakértők szerint ellenállóbb lehet a természet erőivel szemben, mint az időjárásra érzékeny kaucsukfa nedve, ami nem csak az abroncsok minőségének tehet jót, de a gyártást is egyszerűsítheti.
A kutatások egyelőre a pitypang egyik, Oroszországban őshonos alfajára koncentrálnak, jelenleg ugyanis ez a növény tűnik legalkalmasabbnak az ipari célú felhasználásra. A jelenlegi vizsgálatok célja a növények gyökérméretének megnövelése és a minél nagyobb terméshozam elérése. A természetes állapotukban tömegük 1,4 százalékának megfelelő latexet tartalmazó pitypangok ipari célú nemesítésével mára stabilan 8 százalék körüli tömegarányos terméshozamot sikerült elérniük a kutatóknak, bizonyos klónok azonban már az ipari felhasználáshoz szükséges 10 százalékos hányadot is meghaladják. A kaucsukfák esetében valahol 50 százalék felett van ez az érték, úgyhogy egyetlen abroncs előállításához még így is 1500 pitypangra lesz szükség. Ha minden a tervek szerint alakul, egy hektárnyi, megfelelő tulajdonságú pitypangokkal teleültetett mező ugyanannyi természetes kaucsuk előállítására lehet elég, mint egy hektár jelenlegi kaucsukfa ültetvény. Ám míg utóbbiak messze – többnyire a világ a természetes kaucsuk termelésének 70 százalékát adó három országban, Thaiföldön, Malajziában és Indonéziában – vannak, addig a pitypang akár a gyárudvaron is nőhet, igénytelensége miatt pedig a termesztése sem különösebb kihívás. A pitypangmezők ráadásul a telepítéstől számított egy-két éven belül képesek megfelelő alapanyagot szolgáltatni, szemben a kaucsukfákkal, amiknek hat évre van szükségük ugyanehhez. Azaz pitypanggal sokkal gyorsabban lehet reagálni a kereslet változásaira.
Hogy a pitypang alkalmas lehet a természetes kaucsuk kiváltásra, nem újdonság. A Szovjetunióban már a múlt század harmincas éveiben nagyszabású ilyen irányú kísérleteket végeztek a növénnyel. Akkoriban is a dél-kelet ázsiai kaucsukfák drága nedvének hazai alapanyaggal történő kiváltása volt az elsődleges motiváció, a kaucsuk árának a második világháborút követő csökkenése azonban nem ösztönözte a fejlesztések folytatását. A jelenlegi kutatások már szinte minden elképzelhető helyen, az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában és Európa több országában is folynak. A holland Apollo Vredestein gumigyár például a KeyGene nevű biotechnológiai vállalattal működik együtt. Náluk az orosz pitypang és a közönséges gyermekláncfű keresztezésétől remélik az abroncsgyártás szempontjainak leginkább megfelelő haszonnövény kifejlesztését, és már el is készültek az első pitypang-alapú kísérleti abronccsal. Hasonló stádiumban jár a világ legnagyobb abroncsgyártója, a japán Bridgestone is, amely idén tervezi beindítani a pitypang-alapú kísérleti abroncsok gyártását.
A német Continental közben a Frauenhofer Intézettel együtt fejleszti az új alapanyagot, a tavaly októberben indított projekt vezetői öt éven belül ígérik a pitypang-alapú abroncsok szériagyártásának megkezdését. Az új alapanyag a gazdasági előnyök mellett egy másik területen is lehetőséget ad a villantásra az abroncsiparnak: a pitypanggal alaposan csökkenthetik a nem megújuló alapanyagok felhasználását. A szén-, kőolaj- és földgáz-alapú alkotóelemeket már most is egyre nagyobb arányban tudják kiváltani a megújulók. És bár ezeknek többnyire megvan az a hátránya, hogy olyan földterületeket igényelnek, amelyeket élelmiszer-növények termesztésére használnak, a mezőgazdasági művelésben jelenleg nem hasznosított réteken is termeszthető pitypang még ebből a szempontból is rendben van. Míg ma egy átlagos autógumi alkotóelemeinek nagyjából fele nem kőolajszármazék, addig 2020-ra elérheti a 100 százalékot a gumiabroncsokban használt természetes anyagok aránya. És ha tényleg megvalósul, ez elsősorban a szintetikus kaucsukot kiváltó pitypang érdeme lesz. Bár egy gumihoz sokkal több kell majd belőle, szakemberek szerint a pitypangból előállított kaucsuk ára mindenképpen sokkal alacsonyabb lesz, mintha a kaucsukfa nedvét használnák fel. Sőt a gyártás során a cukor helyettesítésére használható inulin keletkezik melléktermékként, és még a növény bioüzemanyagként való felhasználása sem kizárt- írta korábban a vs.hu.
Az alapanyagváltás okozta pozitív környezeti hatások még nem garantálják, hogy a termék összességében kisebb környezeti terhelést okoz. A valódi ökológiai előnyök a termék teljes életciklusának vizsgálatával ismerhetőek meg igazán. Gyakori hiba, hogy amíg egy új alapanyag kedvezőnek tűnik a gyártási folyamat szempontjából, vagy a szállítási távolság csökkenése miatt, a mérleg átfordulhat a termék hulladékká válása utáni környezetterhelések összegzésekor. (Juranics Judit, Denkstatt Kft.)
