Továbbra is nagy bizonytalanság és kiszámíthatatlanság övezi a hazai szélerőműves kapacitás kiterjesztését, a politikai nyilatkozatokon és pár stratégiai dokumentumban történő említésen kívül nincs kézzelfogható jogszabály vagy menetrend, ami világossá tenné az ezzel kapcsolatos kormányzati álláspontot.
A szeles kapacitás tervezett felskálázása elenyésző ahhoz képest, amit gazdaságosan és rövidebb határidővel meg tudnánk valósítani, hogy olcsó és tiszta energiával lássuk el a lakosságot. Ausztria eddig is jóval előttünk járt ezen a téren, de immáron Románia is a szélenergia nagyléptékű és gyors növelését tűzte ki célul. Pedig nagyon is volna helye a szélnek a magyar energiamixben is, ami jól kiegészíthetné a napelemes termelést, és az északnyugati területek mellett az ország más részén is gazdaságosan telepíthető volna.
Habár az utóbbi időben egyre többfelé hallani, hogy a szélerőművek fejlesztése zöld utat kap, a jogszabályi háttere ennek még nem látszódik.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondása szerint a következő változások várhatóak:
- A szélerőművek telepítésére vonatkozó, lakott területtől számított védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre csökken.
- Az állam nem kívánja pénzügyi támogatásban részesíteni a fejlesztéseket.
- A minisztérium meglátása szerint 1-1,5 GW-nyi összkapacitás valósulhat meg gazdaságosan Magyarországon.
- Legkorábban az erőművek 2029-es belépésével lehet kalkulálni, főként a hálózati csatlakozások szűkössége miatt.
A másfélfok számításai szerint ezzel szemben:
- Megközelítőleg 16 GW szeles kapacitást lehetne gazdaságosan telepíteni itthon, ami a piaci áraknál alacsonyabban volna képes villamos energiát termelni mindannyiunknak (és ez csak a gazdaságossági megközelítés, a technológiai potenciál közel 100 GW).
- Csak politikai akarat és hivatali eljárás kérdése, hogy mennyi akadályt gördítünk az újonnan belépő erőművek elé, amelyek már 2026-ban be tudnának lépni a magyar árampiacra.
- Az északnyugati országrész rendelkezik a legnagyobb szeles potenciállal, de a középső és keleti országrészekben is vannak kedvező területek.
- A szeles és napelemes termelés jól kiegészíti egymást, mert eltérő napszakokban termelnek, ráadásul földrajzilag is máshova koncentrálódnak ezek az erőművek (szél – északnyugat, nap – Alföld), azaz az a hálózati csatlakozással kapcsolatos átfedés miatti aggodalmak alaptalanok.
- Míg a szeles kapacitás bővítésénél rendre felvetik a hálózati csatlakozás problémáját, érdekes módon ez a tervezett gáztüzelésű erőműveknél vagy Paks 2 esetében nem kerül elő.
A most tervezett bővítés tizenhatszorosát is meg tudnánk oldani gazdaságosan
A REKK-AIT friss kutatásában azt vizsgálták, hogy mekkora a hazai szélerőművi potenciál, mind gazdasági, mind pedig technológiai értelemben. A technológiai potenciál az említett 1 GW-nak közel 100-szorosa, figyelembe véve a szabályozás telepítési korlátait: számításainkban a szélerőműnek lakóövezetektől legalább 1 km-re kell feküdnie és nem lehet természetvédelmi területen és épített környezetben.
Mezősi András közgazdász teljes cikke a másfélfokon >>>
