Történelme során első ízben indított Kolumbia expedíciót az Antarktiszra: a vállalkozás célja az éghajlatváltozás tanulmányozása, az ország biológiai sokszínűségének megőrzése és nagyobb szerepvállalás a fehér kontinens jövőjének alakításában.
A nyolcvan utast, közöttük a kolumbiai tudósokat szállító hadihajó decemberben indult útjára, és márciusra várják visszatérését. A haditengerészet az interneten követi nyomon az expedíciót. Az Antarktisz nagyon messze esik Kolumbiától, de környezeti, tudományos, sőt politikai szempontból "jóval közelebb van hozzá, mintsem az ember hinné" – fogalmazott Juan Manuel Santos, a latin-amerikai ország elnöke.
Az expedícióval tanulmányozhatjuk az Antarktisz és a mi éghajlatunk közötti összefüggést, megtanulhatjuk, hogyan szervezzük okosabban a halászatot a Csendes-óceán partjainál, és alaposabb ismeretekre tehetünk szert a vizeinkben születő bálnák megóvásáról – fogalmazott az államfő a hajó indulásakor. A tudományos kutatásokon kívül az utazással Kolumbia meg szeretné erősíteni pozícióit az 1961-ben hatályba lépett, az óriás jégfelületet védő Antarktisz-egyezményen belül, amelyhez csak késve, az 1980-as években csatlakozott.
Az expedíció résztvevői között van Susana Caballero biológus is. A bogotái Andok Egyetemen tanító genetikus a púpos bálnák rejtélyének megoldását várja az utazástól, azaz arra kíváncsi, hogy a Csendes-óceán kolumbiai partvidékén megjelenő egyedek ugyanahhoz a fajhoz tartoznak-e, mint az antarktiszi vizeken élők. Az azonosságot a cetekből vett bőrminták segítségével akarják megállapítani. Az azonosítás segíthet a tengeri emlősök védelmezését célzó intézkedések kidolgozásában. A púpos bálnák megóvása jelentős gazdasági kihívás Kolumbiának, mert turistalátványossággá váltak és becslések szerint évi 8 millió dollár (2,5 milliárd forint) bevételt hoznak az országnak.
