Erős politikai akarat és pénz kellett ahhoz, hogy ezt a sikert elérjék. Persze az egymilliárd dán korona, amit 2004 óta ráköltöttek (vagyis mintegy 41 milliárd magyar forint) sehol sincs mondjuk egy Liget-projekt, vagy egy budapesti olimpia költségeihez képest. A gyakorlati haszna viszont annál inkább értékelhető.
Világtörténelmi jelentőségű, mérföldkő horderejű vízválasztó vagy mi a fene. De tényleg. Új rekordot mértek a forgalomszámláló érzékelők Koppenhágában (ahol valószínűleg nem kerüli ki azokat senki.) Arrafelé amúgy is szép hagyománya van neki, a Guardian cikke szerint 1970 óta számolják a bringával és az autóval közlekedőket. Abban az évben nagyjából 350 ezer autót, 100 ezer bringát rögzítettek. Persze számlálóbiztosokkal kezdték, ma meg már elektronikus rendszerük van. 2016-ban az eddigi adatok alapján 265.700, kerékpár és 252.600 autó volt forgalomban, ami azt jelenti, hogy a mérések kezdete óta először volt több a bringa, mint a gépkocsi.
A cikk emlékeztet, hogy erős politikai akarat kellett ahhoz, hogy ezt a sikert (húsz év alatt 68%-os növekedés) elérjék. Ez a gyakorlatban persze sok fejlesztést, és sok pénzt jelent. Persze az egymilliárd dán korona, amit 2004 óta ráköltöttek (vagyis mintegy 41 milliárd magyar forint) sehol sincs mondjuk egy Liget-projekt, vagy egy budapesti olimpia költségeihez képest. A gyakorlati haszna viszont annál inkább értékelhető-irta az index.
Koppenhágában azért is nagy szám, hogy csökkent a gépkocsihasználat, mert a város lakossága folyamatosan növekszik. Az előrejelzések szerint ugyan a kerékpárhasználatot némiképp visszaveti majd a hamarosan megnyíló metrófejlesztés, de a városvezetés szerint a lényeg, hogy a lakosság környezetkímélő közlekedési eszközöket választ.
