Németország második legnagyobb városa élen jár a környezetvédelemben. Most népszerűtlen, de határozottan követendő rendeletet hozott. A világon elsőként űzték ki a kapszulás kávét, kezdésnek a kormányzati épületekből.

Hiába szuperkompakt és finom, egyszerű és kényelmes, a kávézás egyik leginkább környezetszennyező eleme a kapszula. Egy tanulmány szerint ha összegyűjtenénk az egyszer használatos kapszulák piacvezető gyártójának, a Keurignak az éves termelését, egymás mellé rakva a kapszulákat 12, a Földet körbeérő kört kapnánk.

Nem is az irdatlan mennyiségű szemét a legnagyobb gond, hanem hogy a kis kapszulák műanyag és alumínium ötvözetéből készülnek, s nincs megfelelő újrahasznosító eljárás kidolgozva a keletkező hulladék kezelésére. Már így is évtizedekbe kerül majd a meglévő kapszulahegyek feldolgozása, és ez napról-napra növekszik.

Ebben akart példát mutatni Hamburg, amikor az összes kormányzati épületből száműzte a kapszulás kávét. Ezek a kis egyszer használatos kapszulák csak a kényelmet szolgálják, közben aránytalanul nagy mennyiségben termeljük a hulladékot, ami sokszor mérgező szinten tartalmaz alumíniumot- magyarázza Jan Dube, a hamburgi önkormányzat hivatalnoka. A köztisztaságért felelős Dube szerint az anyagösszetétel miatt nem lehetséges a kapszulák újrahasznosítása. Emiatt elképesztő összegekkel terheli meg a városi hulladékkezelő rendszert, ami az adófizetőknek kell finanszíroznia.

Az egyszer használatos kávék az elmúlt szűk évtizedben tettek szert hallatlan népszerűségre. Nyugat-Európában 2011 óta megháromszorozódott a kapszulás kávégépek eladása. 2014-ben a Keurig közel 10 milliárd kapszulát értékesített, s ezek öt százaléka volt csak újrahasznosítható. A gyártó 2020-ra ígéri az egyszer használatos kapszulák lecserélését, bár ezzel kapcsolatban több szakértő is kétkedését fejezte ki.
Ma durván a németek 13 százaléka használ kapszulás kávét, míg az Egyesült Államok minden negyedik háztartásban van már ilyen gép. Annak ellenére növekszik a kereslet, hogy régóta ismert, mennyire károsítja is a környezetet. Minden tizedik brit állampolgár nyilatkozott úgy, hogy a véleménye szerint a kapszula nagyon ártalmas a természetre nézve, de ugyanakkor a válaszadók 22 százaléka maga is használja.

A kapszulaprobléma jól példázza a mai társadalom gondolkodását.

Sok harcos környezetvédő és "zöld" ember ültet fát, majd hazamegy és olyan kávét iszik, amit egy olyan gyár készít, aminek környezetre gyakorolt hatása megegyezik egy öreg szovjet atomerőművével. A rendelet egyelőre a kormányzati épületeket érinti, s lehet, hogy az összes fogyasztást tekintve ez nem olyan sok, de ha kezdésnek más szervek is követik a hamburgiak példáját, akkor már jelentősen csökkenhet Németországban a szemétbe dobott kapszulák mennyisége- írta a Nuus.

Most akkor mennyire antizöld a kapszulás kávé?

A hamburgi döntés azt feltételezi, hogy az ettől eltérő kávéfőzés kevésbé ártalmas. Ez azonban téves lehet, ha figyelembe vesszük a kávé előállításának és fogyasztásának teljes folyamatát.

Különös döntést hozott Hamburg helyhatósága: kitiltotta a kapszulás kávékat a közintézményekből. A döntéssel a környezet védelmét óhajtják szolgálni, ugyanis az eldobható kapszulák részben felesleges szemeteléshez, részben szükségtelen fogyasztáshoz vezetnek – derül ki a tilalom indoklásából. A gond csak az, hogy bármilyen radikális lépés, átfogó tilalom több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz. Erre utal már az is, ha áttekintjük a probléma valódi súlyát.

A hamburgi környezetvédelmi és energiahivatal adatai szerint egy átlagos kávékapszula súlya három gramm (a Nespressóé 1,2 gramm).