A cég által forgalmazott termékekkel csökkenthető a földeken kiszórt növényvédő szerek mennyisége. (X)
A modern mezőgazdaság alapvető célja a tápláló és biztonságos élelmiszer-alapanyagok gazdaságos előállítása és a környezettudatos fenntartható termelés. A mezőgazdasági termelés kettőssége, a környezet megóvása és a haszon közötti kapcsolat kérdése nem csak napjaink mezőgazdaságára jellemző, hanem már M. Terenti Varronis – Rerum Rusticarum Libri Tres (Akadémiai Kiadó, Budapest 1971. Fordította: Kun József) című munkájában is megtalálható, amikor a következőképpen ír:
"(…) a földművelés először is nem csak művészet, hanem szükséges és előkelő művészet is, annak a tudománya, hogy melyik földön mit kell vetni és elvégezni, hogy a föld állandóan a lehető legnagyobb termést adja vissza. Ennek alapelemei ugyanazok, mint a világnak(..) víz, föld, levegő, nap. Ezeket kell ugyanis megismerni, mielőtt elvetnéd a magot, ahonnan a termés megkezdése kiindul. Innen elindulva a földművelőknek két végcélra kell törekedniük, a haszonra és az élvezetre. A haszon szerzi meg a jövedelmet, az élvezet a gyönyörködést (…) mert amelyik birtok ugyanazon haszon mellett még szebb is azt mindenki jobban szeretné megvenni akár többért is, mint hogyha jövedelmező, de csúnya. A leghasznosabb földdarab pedig az, amelyik egészségesebb, mint a többi, mert ott a jövedelem biztos, viszont egészségtelen egyébként termékeny földön az elemi csapás a földművelőt nem engedi jövedelemhez jutni. ahol ugyanis pusztulással számolnak, ott nem csak a jövedelem bizonytalan, hanem a gazdálkodó élet is. Ezért ott, ahol egészség nincs, a gazdálkodás nem egyéb, mint a tulajdonos életének és vagyonának a kockáztatása.”
„A talaj a növény gyomra” (Arisztotelész cit. Kreybig)
Ez a mondat több mint 2000 évvel ezelőtt íródott, de szellemében nem különbözik napjaink mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos elvárásaitól. Mind 2000 évvel ezelőtt, mind napjainkban a mezőgazdasági termelés eredményességének meghatározója a talaj termékenysége volt, amelyet a talajba adagolt ásványi és szerves tápelemekkel befolyásolhatunk. A talajba adott tápanyagok a talajban mint önálló életet folytató közegben a legváltozatosabb kémiai és biológiai átalakulásoknak vannak kitéve, mielőtt azokat a növények hasznosítanák. A talaj ugyan nem élő szervezet, de a benne élő szervezetek élettere. A hasznos talajélet fenntartása és gondozása előfeltétele a talaj termékenységének. A talajművelésnek, trágyázásnak, tehát az agrotechnikának mind arra kell irányulnia, hogy fenntartsa az intenzív talajéletet, mivel talajtermékenység enélkül nem lehetséges. Az intenzív talajélet kialakulásának feltételei a jó minőségű szerves anyag, a humusz, a morzsalékos talajszerkezet, a jó vízgazdálkodási képesség, és a talaj ásványi tápelem ellátottsága. A szerves anyagok és az ásványi műtrágyák a talajban a kémia és a fizika törvényszerűségei szerint alakulnak át, majd a mikroorganizmusok által hasznosítva – aminek sebességét és irányát a baktériumtrágyázással befolyásolhatunk – és átalakítva válnak növényi tápanyaggá. A trágyázás során nem a növényt tápláljuk, hanem a talajt, de nagyon sok esetben közvetlenül a növényt is táplálni kell. Általános gyakorlat a kora tavaszi nitrogén fejtrágyázása a gabonaféléknek, de ilyen a vetéssel egy menetben végzett startertrágyázás is. A mikrogranulált startertrágyák jellemzői a 0,5 – 1 mm-es szemcseméret, a magas vízoldható foszfor tartalom, és az, hogy közvetlenül az elvetett maghoz szórhatók a fitotoxicitás legkisebb veszélye nélkül. Ilyen készítmények a Radistart® termékcsalád tagjai, amelyek hektáronkénti adagja 10 – 30 kg. A startertrágyák hatásaként gyorsabb a magvak csírázása, és a növények kezdeti fejlődése, 30 – 40 %-al nagyobb a gyökértömeg.
1. ábra
A nagyobb gyökérzet jobb víz és tápanyag ellátottságot biztosít, így nő a termés mennyisége is.
2. ábra
Általánosságban elmondható, hogy hektáronként 7 – 8 tonna kukorica szemtermés esetén a földfeletti részek (szem + szár) tömege 15-17 tonna, aminek fele – harmada, azaz 5-7 tonna a gyökérmaradványok mennyisége. A startertrágyázással ez a mennyiség közel 2 tonnával növelhető. Ismerve azt, hogy talajaink szervesanyag hiányban szenvednek, minden rendelkezésre álló módszerrel növelni kell a szerves melléktermékek tömegét, és olyan agrotechnikát kell alkalmazni, amellyel a szervesanyag elbomlása és képződése a talajban egyensúlyba kerül.
„… limitáló tényező a talaj mikroelem tartalma”
A termésmennyiség növelése mellett egyre sürgetőbb az emberi táplálkozásban is fontos esszenciális ásványi mikroelemek mennyiségének növelése a táplálékban, mivel a Föld lakosságának majdnem a fele alultáplált, vas, cink vagy szelénhiányban szenved.
1. táblázat
A mikroelemek pótlása a megfelelő trágyázással, növénynemesítéssel vagy biotechnológiai módszerekkel valósítható meg. Az összes módszer esetén alapvető fontosságú limitáló tényező a talaj mikroelem tartalma, ami a megfelelő mikroelem trágyákkal javítható. A termesztett növények célzott mikroelem táplálására használható készítmények a Plantafosz® termékcsalád tagjai, amelyek jellemzői, hogy a mikroelemeket felszívódó foszforsók formájában tartalmazzák. Hatásukat a növények, így az őszi búza szemtermésének tápelemtartalmának alakulására a 3. ábra szemlélteti. Az ábrán közölt adatok az ország 4 különböző termőhelyén végzett vizsgálat átlagértékei.
3. ábra
Ha figyelembe vesszük az ásványi anyagok sokféle funkcióját az anyagcsere folyamatokban, érthetővé válik, hogy azok hatással vannak a növények betegségekkel és káros környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességére is. A növények megtámadása a kórokozók és a kártevők által csak akkor lehetséges, ha a gazdanövény a kórokozóknak vagy a kártevőknek megfelelő életfeltételeket nyújt. A Plantafosz® készítmények bejutva a növénybe befolyásolják annak immunrendszerét. A készítmények hasonlóan a kórokozókhoz, stresszmetabolitok termelését indukálják a fertőzött növényben, aktiválva annak védekező mechanimzusát. A növények saját védekező mechanizmusának aktiválása lehetővé teszi, hogy csökkentsük a betegségek elleni védekezésnél használt gombaölő szerek dózisát.
4. ábra
A Plantafosz® készítmények az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban a fitoftórás, peronoszpórás és varasodásos gombafertőzések esetében aktiválják a növények saját védekező rendszerét. A növények megnövekedett ellenálló képességének következménye, hogy 20-40%-al csökkenthető a hagyományos gombaölő szerek mennyisége, anélkül, hogy a betegségekkel szembeni védekezés hatékonysága csökkenne.
Elvárások
Figyelembe véve a környezetvédelmi és fogyasztói elvárásokat, miszerint a kémiai anyagok felhasználását az EU idevonatkozó rendeletei nagymértékben korlátozni fogják és azt, hogy 2030 körül a Föld lakossága megközelíti a 9 milliárdot, szükséges olyan új agrotechnikai, ezen belül növénytáplálási és növényvédelmi eljárások kidolgozása, amelyek eredményeként megtermelhető a szükséges mennyiségű és minőségű élelmiszer. További elvárás, hogy a megtermelt élelmiszerek minősége a különböző termesztési technológiák ellenére egységes legyen. Csökkenjen a termelés során felhasznált nem természetes eredetű agrokemikáliák részaránya és csökkenjenek a termelési költségek is.
Megoldási módok és lehetőségek
A környezet és a profitorientált mezőgazdasági termelés összhangját teremtették meg az elmúlt évek hazai és nemzetközi kutatásai, amelyek megállapították, hogy a termesztett növények harmonikus táplálása legalább olyan fontos mint a felhasznált növényi tápanyagok mennyisége. A trágyázási tartamkísérletek több évtizedes eredménysorainak felhasználásával olyan új szemléletű környezet és költségtakarékos trágyázási technológiák kerültek kidolgozásra, amelyek többek között lehetővé teszik a vetésforgótól vagy a termésszinttől, ellátottsági kategóriától függő fajlagos tápelem mennyiségek alkalmazását. A rendszer a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a növények mezo és mikroelem ellátottságára, aminek egyik megvalósítási módja a nemesítés és a biotechnológiai eljárások alkalmazása mellett a növények különböző élettani fázisaiban a tápanyag igényük pontos ismerete alapján történő növénytáplálás.
A környezettudatos növénytermesztési technológia növénytáplálási része a környezetbarát szervesanyag hordozót felhasználó mikrobiológiai talajjavításon, talajerő visszapótláson alapul. A mikrobiológiai alapú trágyázási rendszer a vetéssel egy menetben adagolt mikrogranulált startertrágyával egészíthető ki.
Az egyes betegségekkel szemben nemesítéssel elért rezisztencia mellett a megfelelő tápláltság alapvető szerepet játszik a növények egyéb abiotikus és biotikus stresszekkel szembeni toleranciájában, annak mértékében. Irányadónak tekintve az EU ide vonatkozó rendeleteit az élelmiszernövények növényvédelmét agrotechnikai eljárásokkal, betegségellenálló fajták nemesítésével, klasszikus értelemben növényvédő szernek nem minősülő a növények saját védekezési rendszerét stimuláló készítményekkel, lágy hatású nem perzisztens, a hasznos élő szervezetek populációját nem károsító peszticidekkel lehet hatékonyan és gazdaságosan megoldani. (X)
Kapcsolódó anyagok:
