Elkészült, és immár nyilvános a Múzeumkert növényállományának felmérése – a fák ötödét kell kivágni. Mielőtt tiltakozna ez ellen, nézze meg egyenként, hogy ez miért szükséges.
A Múzeumkert helyreállítását célzó projekt legelső lépéseként elkészült a kert részletes növénykatasztere, amely a növényállomány értékeit és állapotát veszi számba. A fás szárú növényzet teljes körű, részletes felmérése Egervári Krisztián kertészmérnök, faápoló munkája. A növénykataszter 227 fa, 75 jelentősebb cserje és 50 cserjefolt leírásán túl a velük kapcsolatos értékelést és javaslatokat is tartalmazza, de még a jelentősebb talajtakaró kúszónövény-foltokat sem hagyta figyelmen kívül. A felméréshez kapcsolódóan 152 fa műszeres (elektroakusztikus, ún. Fakopp) üregesedés-vizsgálatára is sor került, Ócsvári Gábor erdészmérnök, favizsgálónak köszönhetően. Ezt az érdekes vizsgálati módszert az érdeklődők már októberben, több alkalommal megismerhették a múzeum által szervezett nyilvános mérési bemutatókon.
A múzeum korábban közölte, hogy elejét szeretnék venni a pl. városligeti fakivágások okozta tiltakozásoknak, és félremagyarázásoknak, ezért a folyamatot átláthatóvá kívánják tenni, pontosan bemutatva, hogy csak a szakmailag szükséges növénypusztítást engedik meg. A környék későbbi fejlesztési terveivel kapcsolatban is (Pollack Mihály tér, a volt Magyar Rádió épületei, udvara) transzparenciát ígért a múzeum új vezetése.
Múzeumkerti FAKOPP
A képre kattintva galéria nyílik.
A kert látogatóinak biztonságát szem előtt tartva, a fejlett faállomány 16,7 %-a bizonyult statikai állékonyság szempontjából veszélyesnek, s így 38 fejlett fa kivágásával mindenképpen számolni kell. Amit lehetséges és érdemes, a szakértők visszavágást javasolva igyekeznek megmenteni. Emellett az elmúlt években spontán nőtt magoncok nagy részét is el kell távolítani, mivel ezek az idős, értékes fák életterét zavarják. Jóval nagyobb azonban a megmenthető, de ápolandó fák aránya: 167 darab, vagyis a teljes állomány 73,6%-ának kisebb vagy nagyobb mértékű ápolására tesz javaslatot az elkészült munka.
A felmérés eredményei:
A fák száma a kertben (10 cm törzsátmérő felett) összesen: 227 db
Ápolandó fák száma: 167 db, azaz 73,6 %
Ápolást nem igénylő fák száma: 15 db, azaz 6,7 %
Egészségügyi állapot, illetve veszélyesség miatt kivágandó fák száma (15 cm törzsátmérő felett): 38 db, azaz 16,7 %
Nagy, egészséges fákat zavaró, alánőtt magoncok és kisebb beteg fák – kivágásra javasolt példányok (10-15 cm törzsátmérő között): 7 db, azaz 3 %
Szoliter cserjék száma: 75
Cserjecsoportok száma: 50
Elkülöníthető talajtakaró-foltok: 10
Érdekli a fák állapota? Kövesse nyomon egyenként őket!
Immár a teljes növényfelmérési anyag felkerült a Múzeum honlapjára, ahol bárki szabadon, alaprajzok és táblázat, valamint fotók segítségével bármelyik fát azonosíthatja, és a cserjékről is mindent megtudhat. A fakopp-műszeres vizsgálat eredményei is ott láthatók, tanulmányozhatók.
Az októberi bemutató után a Levegő Munkacsoport és a Védegylet jelen volt képviselői is mintaszerűnek minősítették a munkát. A faápolási munkák elvégzését még a téli időszakban a Főkert Zrt. vállalta.
A helyreállítás előkészítése kapcsán jelenleg folyik a gazdag múltú kert történetének kutatása, a kerttörténeti tudományos dokumentáció összeállítása, Alföldy Gábor tájépítész–kerttörténész és Debreczeni-Droppán Béla történész, főmuzeológus közös munkájaként. A nyáron lezajlott ötletpályázat első díjas tervét jegyző Szabó Gábor és Szende András tájépítészek (Tér-Team Kft.) készítik a kert múltját tiszteletben tartó és a kivágandó fák pótlásáról is gondoskodó engedélyezési és kiviteli terveket, amelyeket hamarosan megismerhet a közönség.
Kapcsolódó anyagok:
Sürgős védelmet a városi fáknak!
A Múzeumkert fáinak nagy része megmenthető
