A Humusz Szövetség a hulladékégetést ellenző Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA) nemzetközi szervezet hazai tagjaként arra kér és bátorít, hogy írd alá a „Hulladékégetés ellen tiltakozó, nulla hulladékos megoldásokat támogató nemzetközi nyilatkozat”-ot!
A hulladék nem tüzelőanyag – ne égessék el a jövőnket!
A hulladékégetéssel, cementgyártással, műanyaggyártással foglalkozó iparágak úgy népszerűsítik a „hulladékból nyert energia” megoldást, mint a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok egy „tiszta”, „megújuló” alternatíváját – de ez nagyon távol áll a valóságtól! A hulladékégetés – azaz egyszerűen a hulladékok elégetése – bármely más fosszilis tüzelőanyag elégetésénél szennyezőbb, pazarolja az energiát és a véges természeti erőforrásokat.
A hulladékégetés az egyik leginkább karbon-intenzív energiaforrás: a szén- és olajtüzelésű erőművek által termelt áram egységére jutó széndioxid kétszeresét bocsátja ki [1]. Ezen felül számos országban, a hulladékégetőknél ún. támasztó tüzelést kell alkalmazni, azaz a hulladék mellé kiegészítő fosszilis tüzelőanyagot kell adagolni a nagyarányú szerves hulladék elégetése érdekében. Ez a tény minden olyan érvet megdönt, amely a hulladékégetés energetikai hatékonyságán alapul. Végül az égetők elhanyagolható mennyiségű energiát termelnek ahhoz képest, hogy milyen hatalmas költségigényük van.
Az elégetésre kerülő hulladék mennyisége csak a jéghegy csúcsa, és parányi része a természet kifosztásának, amely az anyagi alapú gazdaság révén és a termékek életútja során bekövetkezik. Az újrahasznosítható és újrafelhasználható erőforrások elégetése egy éghajlatváltozást okozó ciklust eredményez, amely során az új erőforrásokat kinyerik a természeti környezetből, feldolgozzák gyárakban, körbeszállítják az egész világon, majd égetőkben és hulladéklerakókon szabadulnak meg tőlük. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének elemzése azt találta, hogy az USA üvegházhatású gáz kibocsátásának 42 százalékát az élelmiszer- és áruellátási rendszerek okozzák [2]. Ebből kifolyólag az erőforrás-hatékonysággal és a nulla hulladékkal kapcsolatos stratégiáknak központi szerepet kell játszaniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A mellett, hogy a hulladékégetés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, még a műszakilag legfejlettebb létesítmények is többezer-féle szennyezőanyagot bocsátanak ki szennyezve a környező levegőt, talajt és vizeket. A szennyezőanyagok közül a dioxin és a higany bekerülnek táplálékláncba és azon felfelé haladva koncentrálódnak.
Városok világszerte azon dolgoznak, hogy a szemetük elégetése helyett közelebb kerüljenek a nulla hulladék elérhető és fenntartható céljához [3]. A hulladékcsökkentés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és a komposztálás megélhetést teremt, megtakarításokat eredményez, valamint védi a környezetet és a lakosság egészségét. Ezen törekvésekkel összhangban vannak a tiszta technológiákkal, a gyártói felelősséggel és a veszélyes, illetve nehezen újrahasznosítható anyagokra vonatkozó hulladékminimalizálással.
Ezek az alulról építkező stratégiák együttesen a legjobb decentralizált városi megoldásokat adják a klímaváltozást okozó szennyezések csökkentésére, továbbá az energia és a természeti erőforrások megtartására.
A Szennyező Energiák Elleni Akciók Nemzetközi Hónapjában elhatározzuk, hogy:
1.) A szennyező energiák ellen végzett szemléletformáló, oktatási tevékenységünkbe beépítjük a hulladékégetés témáját. A hulladék elégetése rendkívül szennyező és elhanyagolható mennyiségű energiát termel.
2.) A hulladékégetést ki kell zárni a kormányaink által támogatott megújuló energia programokból. A hulladék ún. energetikai célú hasznosítása szennyező energiát termel, ami NEM megújuló, hiszen a véges erőforrásokból keletkező szemét égetéséből származik.
3.) Kormányainknak fel kell számolnia az összes hulladékégetőt, beleértve az elgázosítást, a pirolízist és a plazma technológiákat, amelyek mutatói „túl szépek, hogy igazak lehessenek”. Helyettük támogassák a nulla hulladék érdekében kialakított rendszereket. A hulladékégetők és a lerakók mind hozzájárulnak a klímaváltozáshoz és a túlfogyasztáshoz, így nincs helyük a fenntartható jövőben.
4.) A nulla hulladékos közösségek, és a rugalmas, önmaguk helyreállítására képes helyi gazdaságok a jövő útjai. A nulla hulladék megcélzásával munkahelyet teremtünk, pénzt takarítunk meg, és egy nagyon fontos stratégiát alkalmazunk a klímaváltozás enyhítésére, miközben megőrizzük az értékes erőforrásokat és az energiát. A nulla hulladék már egy működő megoldás a világ számos pontján.
[1] Hoog, D., A Changing Climate for Energy from Waste?, 2006. [2] US EPA, Opportunities to Reduce Greenhouse Gas Emissions through Materials and Land Management Practices, 2009. [3] Paul Connett, The Zero Waste Solution, 2013; GAIA, On the Road to Zero Waste, 2012.
