Ma mutatkozott be a nyilvánosságnak a Magyar Madármentők Alapítvány. A FÁNK által életre hívott alapítvány célja, hogy támogatásokat gyűjtsön a városligeti intézmény madármentő tevékenységének támogatására. Az elmúlt tíz évben a mentett hazai madarak több mint kétharmadával a Fővárosi Állat- és Növénykertben foglalkoztak.
A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta foglalkozik madármentéssel. Ezt a tevékenységet mindenki jól ismeri, aki rendszeresen nyomon követi a híradásokat, hiszen évente többször hallani arról, hogy a városligeti intézmény szakemberei mentett állatokat, gólyákat, ragadozó madarakat, esetleg kisemlősöket engednek szabadon. Erre a mentőmunkára elsősorban a sérül, például csonttöréses, mérgezéses tüneteket mutató vagy áramütött, rossz kondíciójú, esetleg elárvult madaraknak van szüksége. A mentőtevékenység emellett kisemlősökre (sünök, mókusok, pelék), valamint különféle hüllőkre is kiterjed.
Az ilyen okok miatt az Állatkertbe került állatok száma évente csaknem ezer körül szokott lenni. Állapottól függően nagy részüket sikerül megmenteni, illetve jelentős számú egyedet, amelyek az önálló életre alkalmasak, vissza lehet telepíteni a szabad természetbe. Ha csak a számokat nézzük, az elmúlt tíz évben a Magyarországon mentett madarak több mint kétharmadának gyógyítását és gondozását a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei végezték, így az intézmény egymaga több madarat mentett, mint a többi, ilyen tevékenységgel is foglalkozó szervezet együttvéve.
Mivel a mentett állatok többnyire védett, esetenként fokozottan védett fajok képviselői, az évente megmentett, és a természetbe sikeresen visszajuttatott egyedek természetvédelmi eszmei értéke – a fajok arányától függően – több tízmillió forint. A kert által végzett mentő tevékenység így természetvédelmi értékben is kifejezhető hasznos közfeladat.
A Fővárosi Állat- és Növénykert természetesen több más szervezettel, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME), illetve az egyes nemzeti parkokkal is együttműködik a madármentő tevékenység terén. Az állatok gyógyítását és a gyógyulási, illetve felerősítési időszakban történő gondozását azonban az Állatkertben végzik, így az ezzel kapcsolatos költségek is itt jelentkeznek. A kert évente több mint tízmillió forintot költ a mentett állatokkal összefüggő költségekre, az állatgyógyászati készítmények beszerzésétől kezdve a takarmányon és munkaerő költségeken át egészen a szükséges szállítások üzemanyag igényéig. Mivel az Állatkert e költségek fedezetét a működés mellett egyre nehezebben tudja előteremteni, egy alapítványt hozott létre az állatmentő tevékenység támogatására.
A Magyar Madármentők Alapítvány célja, hogy támogatásokat, adományokat gyűjtsön a Fővárosi Állat- és Növénykert madármentő, illetve állatmentő tevékenységhez. Mivel országos szinten itt történik a legtöbb madármentés, ráadásul a szakmai munka a lehető legnagyobb esélyt nyújtja a szabadon engedett madarak sikeres túléléséhez, az egész hazai madár- és állatmentő tevékenység eredményessége szempontjából fontos, hogy ehhez a fontos természetvédelmi munkához megfelelő források álljanak rendelkezésre.
A mentő tevékenységet a következő számlaszámra eljuttatott adományokkal lehet támogatni:
Magyar Madármentők Alapítvány 10918001-00000084-37680000 (Unicredit Bank)
Árvíz miatt mentett fiókák 2010. júniusban
Számok és tények
A Fővárosi Állat- és Növénykertbe a tavalyi, 2010-es évben 82 madárfaj 623 egyede, 13 emlősfaj 296 egyede, valamint 4 hüllőfaj 44 egyede került be mentett állatként. Közülük 276 madarat, 137 emlőst és mind a 44 hüllőt sikerült repatriálni, azaz élőhelyükön szabadon engedni (természetesen ennél több állatot sikerült megmenteni, de ezeket az egyedeket sikerült egészség és kondíció szempontjából alkalmassá tenni arra, hogy szabadon engedésük után a vadonban is életképesek maradjanak).
Az összes mentett állat számát tekintve a tavalyi év átlagosnak mondható, így az Állatkert átlagosan kb. ezer mentett állattal foglalkozik egy évben, és tíz év alatt több mint háromezer védett egyedet juttatott vissza a természetbe a mentő tevékenység eredményeként.
Természetvédelmi szempontból különösen fontosak a mentett ragadozó madarak. 2004 és 2009 között 114 vörös vércsét, 60 erdei fülesbaglyot, 31 karvalyt, 25 egerészölyvet, 14 macskabaglyot, 13 gyöngybaglyot, 8 kuvikot, 7 héját és 5 parlagi sast engedtek vissza a természetbe az Állatkert munkatársai.
