Az uniós tagállamok képviselőinek tegnapi és mai brüsszeli ülésein az egyik fő téma a méhek egészségére veszélyes három rovarölőszer részleges tilalmának lehetősége. A Greenpeace sürgeti az európai kormányokat, hogy hozzák meg a tudományos tényeken alapuló tilalmakat, és ne engedjenek az agrár-vegyipari multik nyomásának.
A neonikotinoid rovarölőszerek káros hatásait bemutató tudományos jelentések publikálását követően az Európai Bizottság januárban javasolta ezen agrokemikáliák használatának korlátozását, melyről ma a tagállamok képviselői vitáznak. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi publikációjukban egyaránt erőteljes cselekvést sürgettek a beporzók védelmében. A javasolt tilalom a Syngenta és a Bayer cégek rovarölőszereit érintené, melyek a méhekre és a többi beporzókra nézve kiemelten mérgezőek.
Az agrár-vegyipari óriások jelentős PR- és lobbikampányba kezdtek a rovarölőszereiket célzó tilalmak ellen. A tagállamok képviselői valószínűleg nem hoznak minősített többségű döntést, ami szükséges lenne az uniós jogszabályok szerint a tilalom elfogadására vagy elvetésére. Ezek után a Bizottsághoz kerül vissza az ügy, amely eldöntheti, hogy új javaslatot készít-e, vagy a tagállamok magasabb szintű képviselőihez viszi tovább javaslatát.
Marco Contiero, a Greenpeace EU mezőgazdasági kampányfelelőse elmondta: „A rovarok általi beporzás az európai mezőgazdaság számára hozzávetőlegesen 22 milliárd euró értéket jelent. A tilalomtól nem kell félni, hiszen a neonikotinoidok használatának részleges korlátozása Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Szlovéniában már megtörtént, és tapasztalataik alapján elmondható, hogy az agrár-vegyipar a tilalom esetére katasztrofális jóslásait semmi nem támasztja alá.”
Tömöri Balázs, a Greenpeace magyarországi agrárkampányának felelőse szerint: „Magyarországon kevés kutatás készült a témában, így leginkább a teljesen egybehangzó nemzetközi tudományos eredményekre támaszkodhatunk. Ezek, valamint az elővigyázatosság elve alapján Magyarországnak a tilalmak megalkotását kell támogatnia, és nem akadályoznia a méhek uniós szintű védelmét.”
