Május 20 a méhek világnapja

Az ENSZ 2017-ben május 20-ra tette a méhek világnapját – mivel 1734-ben e napon látta meg a napvilágot Anton Janša, a Bécsi Egyetem első méhésztanára. A modern méhésztudományok megalapítója valószínűleg nem sejtette, hogy a XXI. század 2. évtizedére a mézelő, illetve háziméh egyike lesz az ember által kihalás szélére sodort fajoknak.

2018 óta, idén tehát 5. alkalommal ünnepeljük a méhek világnapját május 20-án. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a méhekre és szerepükre a világ élelmiszer-termelésében.

A legóvatosabb agrártörténészek szerint is legalább 6, de inkább 7-8 ezer évvel ezelőtt háziasított rovar jelenlegi haszna globálisan is jelentős. Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint a méhcsaládok évente legalább 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra. A propolisztól a méhpempőig terjedő méhészeti termékek piaci hozzájárulása minimum 300 milliárd dollár körüli. A vadon élő méhfajokkal és más vadbeporzókkal együtt a beporzásukkal nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke világszerte meghaladja az évi 200 milliárd eurót.

A méhpopulációk a 2000-es évek második felében kezdek drámai mértékben fogyatkozni: ebben az időszakban az északi féltekén egymás követték az akár a méhek 90 százalékának eltűnését eredményező kolóniaösszeomlások (Colony Collapse Disorder; CCD). Az elnéptelenedés-szindrómában méhcsaládok tízezrei váltak köddé világszerte. Az elmúlt két évtizedben a mobiltelefonok elektromágneses sugárzásától a beltenyésztés következtében kialakult immungyengeségen vagy a GMO-növények terjedésén át a túlfeszített munka okozta stresszig sokféle kiváltó okra próbálták visszavezetni a jelenséget, de pontos, mindenre kiterjedő magyarázat eddig nem született-írta a qubit, ahol további részletek olvashatóak.

A tudósok rájöttek, mi zavarja nagyon a méheket

Argentin és chilei tudósokból álló nemzetközi csapat megállapította, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek oszlopainak elektromágneses sugárzása ellehetetleníti a méhek beporzó tevékenységét. Több kutatás is készült arról, hogy a nagyfeszültségű vezetékek milyen hatást gyakorolnak a közvetlen környezetében élő növényekre és állatokra. Ezek eredménye nem minden esetben lett negatív, az angliai erdőkön áthaladó vezetékek nyomvonala mentén kialakított tisztásokon például a terület sokszínűségét emelő, egyedi biológiai közösség alakult ki.

A dél-amerikai szakemberek friss kutatásukban a mézelő méhek és villanyoszlopok kapcsolatát vizsgálták. Egyrészt azért, mert ismert, hogy a méhek a tor elején található elektromágneses érzékszervvel tájékozódnak, és érzékelik a virágok elektromágneses sugárzását. A vezetékek helyett azért vizsgálták az oszlopokat, mert ezekből – összehasonlításképp – aktív vezeték nélküli példányt is vizsgálhattak.  Első körben virágokat számoltak – felmérték a villanyoszlopok környezetében nyíló pipacsokat, amiből kiderült, hogy a működő vezetékeket tartó pilonok környezetében kevesebb pipacs nyílik. Emellett összehasonlították az oszlopok környezetében mérhető elektromágneses sugárzást.

Az oszlopoktól különböző távolságban befogott méheket vizsgálva megmérték a rovarok HsP70 szintjét – a HsP70 mutatja a méheket érő stressz szintjét. Az eredmény igazolta az előfeltételezést, hogy a villanyoszlopok környezetében több stressz érte a méheket. Az előfeltevést laboratóriumi vizsgálatokkal is megerősítették: a méhek tájékozódással, stresszel és immunrendszerrel összefüggő 14 génjét vizsgálva megállapították, hogy elektromágneses sugárzás hatására 12 gén kifejeződésében eltérés mutatkozott, tehát az állat szervezete érzékenyen reagált a sugárzásra.  Ismételten a terepen vizsgálódva azt tapasztalták, hogy minél közelebb volt egy virág a nagyfeszültségű oszlophoz, annál kisebb eséllyel látogatta meg méh.

Az index szerint a kutatók következtetése, hogy az elektromos hálózat zavaróan hat a méhek beporzó tevékenységére, így hatással van a környező növényzetre. De nem csak a vezetékek okoznak gondot: egy belga kaptárakat vizsgáló 2020-as kutatás szerint a rovar testét belülről felmelegítő, rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzásból az 5G mikrohullámú antennák frekvenciáján több mint háromszoros teljesítmény nyelődik el.

A méhek azonban nemcsak hasznos beporzást végző élőlények, de sok érdekes és meglepő tulajdonságuk is van – íme 10 kevésbé ismert  tény a méhekről:

1. A méhek született matematikusok: A méhkaptárban teljesen azonos méretű sejteket építenek, amelyekben a nektárt gyűjtik össze, de képesek kiszámolni a távolságot, a szögeket és azt is tudják, hogy a Föld gömbölyű!
2. A méhek szuper GPS-el rendelkeznek: Hihetetlen memóriájuk segít nekik megtalálni a virágokat és visszajutni a kaptárba. Emlékeznek a kaptárok körüli tájelemekre, például csatornákra és utakra. Amikor egy ismeretlen területre repülnek, megvizsgálják tájelemeket és összehasonlítják az ismert tájjal, és ezek mentén repülve keresik a hazautat. Képesek az útvonalakat is rögzíteni, így, ha egy virágmezőt találnak, könnyen megtalálják az utat vissza, ugyanabba a kaptárba.
3. A méhek rendkívül szervezettek: A méhek egy nagyon szervezett hierarchikus rendszerben élnek, melynek feje a méhkirálynő. Minden méhnek megvan a maga feladata a kaptárban. A dolgozók is nőneműek, életük során megannyi tevékenységben vesznek részt, a kaptár építésétől és őrzésétől kezdve a virágpor gyűjtéséig. A herék két feladatra koncentrálnak; táplálkoznak és megtermékenyítik a királynőt…
4. A méhek rászolgáltak a nevükre, nagyon szorgosak: 1 kg méz mennyiséghez átlagosan 50-100 ezer alkalommal kell kirepülniük, de hála a méhek fáradhatatlan munkájának, egy méhcsalád az ehhez szükséges virágport nagyon rövid idő alatt, kevesebb, mint egy nap alatt képes összegyűjteni. Egy mézelő méh 50-100 virágot keres fel egy gyűjtőút során, és akár 3-5 kilométert is képes repülni egy alkalommal.
5. A méhek tánccal kommunikálnak: A méhek tánca rengeteg információt tartalmaz. Tájékoztatja a társakat a táplálék helyéről, irányáról, távolságáról és még a minőségéről is. Ha egy méh talál egy virágmezőt, akkor hazatérve táncolni kezd a többi méhnek, és a tánc irányával és ritmusával információt ad át arról, hogy hol található a virágmező és milyen messze van.
6. A méhek látása rendkívül fejlett: A méhek érzékelik a tárgyak alakját, az ultraibolya fényt, felismerik a fekete, fehér, sárga, kék, zöld színeket, amelyek mind segítenek nekik a virágok azonosításában.
7. A méhek képesek megállni a levegőben: A méhek a szárnyuk segítségével tudnak repülni, de nemcsak előre, hanem hátrafelé és oldalra is tudnak manőverezni, és még a levegőben is képesek egyhelyben lebegni.
8. A méheknek finom hőmérséklet szabályozó rendszerük van: Képesek szabályozni a kaptár hőmérsékletét is. Télen fürtökbe rendeződnek és ha lehűl a levegő, sűrűbb szárnycsapásaikkal emelik a kaptár belső hőmérsékletét, óvva magukat és a királynőt.
9. A méhek a számítástechnika világát is inspirálták: Az úgynevezett “méh-algoritmus” (bee algorithm) nevű módszer, amelyet a mesterséges intelligencia és a robotika terén használnak, a méhek táplálékszerző viselkedéséből inspirálódik.
10. A méhek már évezredek óta velünk vannak: A méhek legősibb ábrázolása kb. 16 000 évvel ezelőttről származik. Egy spanyolországi barlangban található sziklarajz egy fiatal lányt ábrázol, aki épp lépes mézet szed egy üregből, miközben apró méhek zengik körül. Az ókorban pedig a balzsamozástól kezdve az étel ízesítésig már sok mindenre használták a méhek ajándékát!

“Újra és újra rá kell döbbennünk, hogy a méhek milyen fontos szerepet töltenek be a természet körfogásában és saját életünkben. Érdekes és csodálatos tulajdonságaik csak tovább növelik tiszteletünket és rajongásunkat irántuk. Örülünk, ha ehhez a rajongáshoz minél több méz-imádó csatlakozik a méhek világnapján és év minden napján!”- nyilatkozta Gál Attila, a BeoBee Méhészet vezető méhésze.