Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkeztünk a globális túlfogyasztás napjához. Az emberiség egyre gyorsabban fogyasztja a rendelkezésére álló erőforrásokat. Így idén már mostanra felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeknek fenntartható módon egy teljes évig elegendőnek kellett volna lenniük. Mennyi marad Földünkből?
A Föld lakossága 2014-ben közel 8 hónap alatt használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részét már a „vörös tartományban” töltjük, azaz túlfogyasztjuk a bolygó erőforrásait.
A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Az emberi fogyasztás idén a mai nappal éri el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. Ez a nap 2000 óta töretlenül egyre előrébb araszol a naptárban: az ezredfordulón még október elejéig nem léptünk át a túlfogyasztás tartományába, idén azonban már augusztusban elértük ezt a pontot.
A Föld lakossága folyamatosan növekszik és ezzel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt. 1961 óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Jelenleg egy év alatt annyit, amennyit bolygónk másfélszerese lenne képes újra előállítani. A túlfogyasztást alapvetően négy dolog határozza meg: az, hogy mennyit fogyasztunk; mennyire hatékony technológiával illetve mennyire hatékony eszközöket gyártunk és használunk; a Föld népessége; és végül, hogy mekkora a természet által aktuálisan „elfoglalt” terület.
A legsúlyosabb problémát a káros anyagok kibocsátása okozza.
Az ökológiai lábnyom felét ugyanis a gyorsan növekvő szén-dioxid kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az ökológiai lábnyomunk és fenntarthatóbbá válna a Föld. A klímaváltozás megfékezésének érdekében is hatalmas lépés lenne eredményeket elérni ezen a területen. „A természet az alapja a fejlődésnek és a jólétnek, de mi túl gyorsan és túl sokat használunk fel a Föld véges erőforrásaiból.” – figyelmeztet Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója. „A jelenleg tapasztalható, rövidtávú, túlfogyasztáson alapuló életmód és működés tovább nem folytatható. Olyan fejlődési pályát kell választanunk, amely a jövő generációi számára is biztosítja a jelenleg elérhető természeti erőforrásokat.”
Az ökológiai lábnyommal kapcsolatos adatokra alapozva a globális túlfogyasztás napja megfelelő alkalom arra, hogy számot vessünk azzal, mennyire kizsigereljük bolygónkat. A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. A jelentés kitér a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is. A jelenlegi trendek sajnos azt mutatják, hogy az élőhelyként szolgáló esőerdők folyamatosan zsugorodnak, egyre kevesebb a tiszta ivóvíz és egyre több káros anyag kerül a természetbe.
Ha időben cselekszünk, megfordíthatjuk a trendet. Így megfékezzük az ökológiai lábnyom növekedését, és a Föld élhető marad gyermekeink számára is.
