Számos esetben jóval magasabb légszennyezettségi értékeket mértek Budapesten civilek, mint amit a hivatalos mérőállomások mutattak – derült ki a Német Környezeti Segély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe, DUH) és a Levegő Munkacsoport közös akciójának főbb megállapításaiból.
Légszennyezettségi méréseket végzett Budapesten a Német Környezeti Segély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe, DUH) a Levegő Munkacsoport közreműködésével. A civilek számos esetben jóval magasabb értékeket mértek, mint amit mérőállomások mutattak. Az eredményeket tegnap hozták nyilvánosságra a Goethe Intézetben tartott sajtótájékoztatón.
A civil szervezetek a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációját és ultrafinom részecskék (PM0.1) számát mérték. Ezen káros anyagokat a fővárosban elsősorban a közlekedés bocsátja ki. A nitrogén-dioxid légzőszervi megbetegedéseket, a tüdő krónikus gyulladását és a szem kötőhártyájának gyulladását okozhatja. Az ultrafinom részecskék bekerülnek a véráramba és azon keresztül a szervezet minden részébe eljutnak. Ez elsősorban szív- és keringési betegségeket okoz.
A DUH szakértői Szlovákiát, Csehországot és Bulgáriát követően végeztek méréseket Budapesten, többek között hivatalos mérőállomások mellett. Úgy találták, hogy a közlekedési eredetű légszennyezést mérő állomások inkább jó légmozgású, zöld parkokban, illetve azok közelében vannak, pedig (Európai Bíróság ítélete C-723/17) és EU-nak a környezeti levegő minőségéről szóló 2008/50/EK irányelvének III. melléklete szerint a közlekedéssel kapcsolatos minden mérőállomást a várhatóan legnagyobb légszennyezettségű helyekre kell telepíteni. Ezért a civilek összehasonlításképpen mérést végeztek a Rákóczi úton a Blaha Lujza tér közelében és az Üllői úton a Nagykörúthoz közel.
A civilek kalibrált Airyx mérőműszerével kimutatott nitrogén-dioxid-koncentráció kiugróan magas volt, amikor egyes régebbi típusú gépjárművek haladtak el a mérőműszer mellett. Ez megerősíti azt a szakértői álláspontot, amely szerint az összes járműnek mindössze 10 százaléka okozza a szennyezés 60 százalékát. Így ezen járművek forgalmának korlátozásával rövid idő alatt számottevően javítható a levegő minősége.
A DUH szakértői a sajtótájékoztatón elmondták, hogy Németországban végzett méréseik alapján a legmagasabb légszennyezettség főleg szűkebb utcákban találhatók, ahol a magas házak akadályozzák az átszellőzést – különösen akkor, ha az utca nem szélirányban helyezkedik el. Beszámoltak arról is, hogy Berlinben az önkormányzat alkalmaz megfizethető áron kapható és akkreditált laboratóriumban vizsgált mérőket arra, hogy ilyen utcákról meghatározzák, hogy szükséges-e a beavatkozás az ott élő, járó emberek egészségének megőrzése érdekében. Ilyen intézkedés például a megengedett sebesség 30 km/órára csökkentése vagy alacsony kibocsátású övezet létrehozása, ahová a legszennyezőbb járművek nem hajthatnak be.
A DUH mérései az Erzsébet téren sokkal nagyobb NO2-koncentrációt mutattak, mint az ottani hivatalos mérőállomás. (A Levegő Munkacsoport korábbi mérései is kimutatatták már, hogy ennek az állomásnak a nitrogén-dioxid-mérését szükséges lehet felülvizsgálni.) A kérdés tisztázása érdekében a Levegő Munkacsoport meg fogja keresni az Országos Meteorológiai Szolgálatot
A sajtótájékoztatón Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője hozzátette, hogy a Rákóczi úton végzett méréseket a Teleki téri hivatalos mérőállomás adataival vetették össze, ami korábban szintén a Rákóczi út légszennyezettségét mérte, de a Keleti Pályaudvar mellől a metróátépítések idején – a jóval kisebb forgalmú – Teleki tér közelébe helyezték át. Ennek az állomásnak a visszahelyezését már többször kezdeményezte a civil szervezet.
Háttér:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már három évvel ezelőtt a negyedére csökkentette a nitrogén-dioxid koncentrációjának ajánlott határértékét, ami különösen indokolttá teszi a rendszeres mérésnek fontosságát minél több helyen, de különösen az iskoláknál, óvodáknál, hiszen a gyermekek egészségét az átlagosnál is nagyobb mértékben veszélyezteti a rossz levegő.
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbá hangsúlyozza, hogy a légszennyezettségnek nincs olyan szintje, amely biztosan nem káros az egészségre, ezért is fontos a levegőminőséget alaposan mérni és azonnal lépéseket tenni a szennyezés csökkentésére.
- Az EU városi lakosságának 97 százaléka jelenleg a WHO által ajánlottnál rosszabb levegőminőségű területeken él. A légszennyezés Magyarországon évente 12 000 ember korai halálát okozza, és ezek az emberek átlagosan közel 11 évet veszítenek az életükből, továbbá évi egymillió megbetegedést és ezermilliárd forintos anyagi terhet jelent.
- A WHO szerint a dohányzás után a légszennyezés a második halálozási ok a nem fertőző betegségek között.
- A nitrogén-oxidok, különösképpen a nitrogén-dioxid, irritálják és károsítják a légzőszerveket. Magasabb koncentráció belégzésükkor hátrányosan rontják a tüdőfunkciót. Továbbá meghatározó a szerepük a savas esők kialakulásában.
- A légszennyezés rendkívül költséges is: az EU-ban évente akár 940 milliárd euró veszteséget is jelenthet. Ez magában foglalja a közvetlen egészségügyi költségek mellett a betegség miatt kiesett munkanapokból fakadó veszteségeket, és az épületekben bekövetkező károkat is.
- Az úgynevezett nyári szmog esetében a talaj közeli nitrogén-oxidok felelősek UV-sugárzás által kiváltott ózonképződés nagy részéért is. Ebben az esetben az ózon a Nap által kibocsátott UV fény segítségével a nitrogén-dioxidokból jön létre.
- A Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából a Levegő Munkacsoport már részletes javaslatcsomagot dolgozott ki arra, miként lehetne rövid idő alatt jelentősen csökkenteni a közlekedés okozta környezeti ártalmakat a fővárosban.
