Korrupt eszközökkel érte el a felperesek ügyvédje, hogy az amerikai Chevront Ecuadorban 9,5 milliárd dolláros bírsággal sújtották környezeti károkozásért – jelentette ki Lewis Kaplan egy amerikai kerületi bíróság részéről. Mintegy 500 oldalas ítéletével egyúttal megakadályozta, hogy az amerikai bíróságok begyűjtsék a társaságtól a történelmi nagyságú büntetést, írja a Reuters.
Kaplan állítja: egyértelmű és nyilvánvaló bizonyítékai vannak, hogy Steven Donzinger ügyvéd, akinek a csapata az ügy felpereseit képviselte, vesztegetéshez, csaláshoz és zsaroláshoz is folyamodott az olajtársaságot 18 milliárd dollárra perelő ügyben. Az esőerdők lakosai azzal vádolták a Texacót, amelyet később a Chevron megvett, 1964 és 1992 között szándékosan engedett a szabadba 18 milliárd gallon mérgező anyagot az amazóniai térségben. Az érintett, Lago Agrio olajmező körüli terület ezután környezeti problémáiról vált híressé: az esőerdő gyakorlatilag tönkrement, egyes helyeken katasztrofálisra nőtt az olajszennyezés.
A Chevron azt állítja, hogy mivel 40 millió dollárt költött az olajtermeléssel járó szennyeződés eltakarítására, a történtekért nem felelős. Mások szerint viszont e takarítás felületes volt, és nem érvénytelenítette a lakosoknak a kártérítéshez való jogát.
Egy ecuadori bíróság 2011-ben utasította a Chevront, hogy 19 milliárd dollárt fizessen a pert indító, mintegy 30 ezer lakosnak. Az ország legfelsőbb bírósága az összeget tavaly novemberben 9,5 milliárdra mérsékelte. A Chevron ezután egy hónappal perelte be Donzigert az állítván, hogy az ügyvéd zsarolással és egyéb, jogszerűtlen eszközökkel élt. Donziger viszont Kaplan bírót nevezte elfogultnak. Gyorsított eljárással fellebbezne- írta a vg.hu.
olajszennyezés Ecuadorban
A kőolaj-kitermelés Ecuadorban
A főbb kőolajlelőhelyek Ecuadorban a tengerparti régió területén, a Santa Elena félszigeten és Amazóniában találhatóak, a termelés legnagyobb részét az utóbbi adja. Az első fúrást 1911-ben végezték Ecuadorban, a tengerparti régióban. Rövidesen megjelentek a nagy nemzetközi olajvállalatok: az Anglo, a Shell, az Exxon. Amazóniában először az amerikai Leonard Exploration Co. kapott koncessziós jogot 1921-ben. A Shell a 30-as években kezdett kutatásokat a területen, de a kutak nem bizonyultak produktívnak, ezért 10 év után távozott. 1964-ben indult el az amazóniai régióban a kitermelés, melyet a Texaco indított el.
A kőolaj exportja a 70-es években kezdődött. 1972 júniusában megalakult az ecuadori állami olajvállalat, a Corporación Estatal Petrolera Ecuatoriana (CEPE, ma Petroecuador). Az ország 1973-ban lépett be az OPEC-be. Később, 1992-ben felfüggesztette tagságát a szervezetben, 2007 óta tag ismét. A kőolaj Ecuador egyik legfontosabb exportcikke, a Világbank adatai szerint 2011-ben az összes export 57,8%-át adta. A magas világpiaci ár miatt az utóbbi években nagy bevételeket hozott az államnak, hozzájárult az ország gazdasági fellendüléséhez. Az amazóniai lakosság azonban kevésbé részesül az ott kitermelt kőolaj hozta bevételekből, a térségben nagy a szegénység.
Technológiák a mérgező kitermelési hulladék biztonságos kezelésére – mit (nem) tett a Texaco?
A kőolaj kitermelése során keletkező káros anyagok környezetkímélő és biztonságos kezelésére már létezett megoldás, mikor a Texaco megkezdte a működését Ecuadorban. Az olaj kinyerése során keletkező hulladék tárolására medencéket ásnak, melyeket ipari ponyvával bélelnek ki, így a mérgező vegyületek nem jutnak a talajba és onnan a földalatti vizekbe. A nyersolajjal kinyert, szénhidrogéneket tartalmazó vizet a finomítás után visszafecskendezik a nyersolaj üregébe.
Ecuadorban azonban nem alkalmazta ezeket a módszereket az amerikai olajvállalat. Nem volt visszafecskendezés, a szénhidrogéneket tartalmazó vizet a finomítás után a környező folyókba vezették. A medencéket nem bélelték ki, így a mérgező anyagok bejutottak a talajba, a földalatti édesvizekbe. A kitermelés alatt keletkező mérgező gázokat pedig elégették, melynek következtében a nitrogénvegyületek, kén, szénhidrogének jutottak a levegőbe.
Kapcsolódó anyagok:
