Több helyen is a megszokottnál gyengébb intenzitású volt az idei kérészrajzás, melynek menetrendje is felborult az elmúlt évek, évtizedek tapasztalataihoz képest – közölte a Tisza Klub elnöke.
A napokban összesített adatokból kiderül: a június 5-16. között a Tiszán és annak mellékfolyóin egyaránt kedvező vízszint, illetve hőmérsékleti viszonyok mellett lezajlott kérészrajzás sikeres volt hazánkban – tájékoztatott Bíró Réka hozzátéve, hogy a jelenség általánosnak mondható "forgatókönyve" azonban 2011-ben némileg felborult. Míg ugyanis más években a mellékfolyókról indul, majd az alsóbb szakaszokról halad a Közép- és Felső-Tisza felé a rajzás, addig idén ez Szeged környékén körülbelül ugyanakkor zajlott, mint Szolnok térségében. Ugyanakkor a Bodrogon figyelték meg leghamarabb – június 5. és 9. között a kérészek nászrepülését.
Az alsó szakaszon tapasztalható késés és gyenge rajzási intenzitás leginkább a helyi esős, zivataros, lehűléssel járó időjárásnak tulajdonítható, míg az ugyancsak szerény szolnoki virágzás a környékbeli partszakadásokkal, homoklerakódásokkal és valószínűleg a gyaloghídépítés munkálataival is összefüggésbe hozható – fogalmazott a vezető. Mindezek mellett alapvetően befolyásolhatta a három évvel ezelőtti rajzás jellege és sikere, hiszen a most kirepülő rovarok a 2008-as szaporulatból származtak.
A tiszavirágzás évenkénti dokumentálása és az adatok hozzáférhetővé tétele fontos kiindulópontja lehet a szakmai kutatásoknak. A Tisza Klub 2000-ben és 2001-ben végezte el legutóbb a rajzás átfogó felmérését széleskörű társadalmi összefogással: civil szervezetek, turisták, halászok és horgászszövetségek közreműködésével. Idén e kezdeményezést újból életre keltve a Tisza Klub a kérészrajzással kapcsolatos információgyűjtés mellett közösségi adatbázis fejlesztésébe kezdett partnerszervezeteivel karöltve. A 2011 júniusában interneten és telefonon beérkezett 50 megfigyelés legfontosabb paramétereit a Tisza Klub honlapján rögzítették. Itt részletes – a következő években folyamatosan bővülő – adatokat találhat minden érdeklődő az észlelés helyéről, a rajzás idejéről, intenzitásáról és egyéb tényezőkről – hívta fel a figyelmet az elnök.
A tiszavirág – latin nevén Palingenia longicauda – Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása révén vált közismertté. A faj egykor egész Európában elterjedt volt, 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952-ben pedig az utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is eltűnt. A Duna mentén 1974-ben látták utoljára, így a tiszavirág ma már egész Európában csak a Tiszában és vízrendszerében található meg. A kérész Magyarországon 1993 óta védett. E jogszabályi oltalom az élőhelyére és minden alakjára, így a lárvára, szubimágóra, imágóra és az elpusztult egyedre is kiterjed. Emellett 2002-ben a berni konvenció II. függelékébe került, a fokozottan védett állatok közé, ezzel európai szintű védelem alá is esik.
