Mennyi gázt veszel chips áron? Úgy is mondhatnánk, hogy melyik márka vágja át a fogyasztóit a legjobban. Mire jó a nitrogén?
Ez persze csak félig igaz, mivel szükség van némi levegőre a zacskók belsejében, hogy ne port fogyasszanak az emberek meccs közben, hanem ropogós különálló szirmokat. Akárhogy is, elég kiábrándító tud lenni, mikor kibontás után belenézünk a zacskó belsejében, és azt látjuk, hogy még félig sincs tele.
Ez a félig viszont elég elnagyolt becslés, ezért a boredpanda megnézte, hogy melyik márka pontosan hány százaléknyi levegővel tölti ki a csomaglást. (A vizsgált termékek közül nálunk csak kettőt lehet kapni, az viszont szerencsés módon pont az első és az utolsó.)
Cheetos – 59 % levegő
Doritos – 48 % levegő
Kettle Chips – 47 % levegő
PopChips – 45 % levegő
Walkers – 41 % levegő
Walkers Baked – 38 % levegő
Pringles – 28 % levegő
A legjobban tehát a Pringles vizsgázott, míg a legrosszabbul a Cheetos. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a Pringlesnek azért nem kell annyit csalnia, mert a többiektől eltérő módon ők dobozban, sorba rendezve árulják a terméküket. (via 24.hu)
De miért is üres félig minden csipszes zacskó?
Ha nyitott már ki csipszes zacskót, akkor megvan az a csalódott érzés, hogy hát ez bizony csak félig van, pedig még egy darabot sem evett meg belőle. Ez elsőre a vásárló átverésének tűnik: szívesebben vesszük meg, hiszen azt hisszük, hogy több van benne, mint amennyi – na de egy ilyen átlátszó trükk kifogna a világ összes fogyasztóvédelmi szervezetén? A kérdésre a választ az index adta meg: a zacskók felfújásának más oka van, az csak egy – a gyártók számára nyilván kellemes – mellékhatás, hogy nagyobbnak tűnik így a termék. Az egyetlen nagyobb csipszmárka, ami nem él ezzel a trükkel, a Pringles, aminek a cső alakú dobozba zárt, klónszerűen egyforma szeletekből álló csipszei jóval drágábbak is a zacskósoknál. Persze ár-érték arányban lehet, hogy jobban jövünk ki velük, mint a zacskókkal, amiknek a fele levegő. Gondolnánk. Pedig nem az.
Essünk túl a megrázó tényen: a csipszes zacskó üres részében valójában nem levegő van, hanem nitrogéngáz. Nem kell nagyon megijedni, a levegő is 78%-ban nitrogénből áll; a zacskó nitrogénes felfújásának éppen az a lényege, hogy az oxigén (ami a levegő maradék 21%-át adja) ne legyen jelen. Az oxigén ugyanis a nevének megfelelően oxidál, vagyis szívesen reakcióba lép ezzel-azzal, amivel csak találkozik. Például a csipsszel. Ha nincs oxigén a zacskóban, a csipsz tovább megőrzi a minőségét, az ízét, és a ropogósságát – oké, utóbbit nem is az oxigén venné el tőle, hanem a levegő páratartalma.
A nitrogénes töltést le is ellenőrizhetjük egy egyszerű kísérlettel:
1. Gyújtsunk meg egy gyertyát.
2. Vágjuk le egy csipszes zacskó sarkát.
3. Préseljük ki belőle a gázt a láng felé, de óvatosan, hogy ne fújjuk el a gyertyát vele.
4. A láng ki fog aludni, mert nem nem jut oxigénhez.
A zacskó felfújásának másik nagy előnye, hogy megvédi a csipszet a fizikai behatásoktól. Ha teljesen fel lenne töltve a zacskó, nagyon óvatosan kellene bánni vele, nem lehetne szállítás vagy tárolás közben egymásra pakolni őket, hiszen morzsákká törne össze az alul levő zacskók tartalma. Ha kis párnává vannak felfújva a zacskók, a gáz egyfajta légpajzsként megóvja ettől a tartalmukat.
Hogy mennyi gázt kell, vagy illik fújni a zacskóba, azt elvileg szigorúan szabályozzák, az amerikai élelmiszer-felügyelet rendszeresen osztogat is büntetéseket a notórius túltöltőknek.
