Büntetés helyett pozitív ösztönzőkkel a zöldgazdaságért. Jobb statisztikai adatok szükségesek a fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez.
"Az Európai Uniónak nem csak a gazdaság, de a környezet állapotáról is hiteles adatokkal kell rendelkeznie. Pontos információkkal kell rendelkeznünk az egyes tagállamok energia- és vízfelhasználásáról, a hulladékgazdálkodás, vagy az erdők állapotának megőrzése terén nyújtott teljesítményéről. A környezet állapotával kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása nélkülözhetetlen a környezetvédelmi közjavak valós gazdasági értékének meghatározásához is. Ezek olyan a gazdasági tevékenységek során létrejövő és az egész társadalom számára hasznos szolgáltatások, amelyek előállítását jelenleg nem fizeti meg a piac – mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja az Európai környezeti számlák bevezetéséről szóló jelentés vitájában.
Tabajdi, aki a Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásról szóló és ősszel elkészülő európai parlamenti jelentés szocialista témafelelőse, kiemelten fontosnak nevezte a hiteles és összehasonlító adatgyűjtést az európai környezet állapotáról, valamint az adatok szintetizálását európai szinten.
A szocialisták delegációvezetője hangsúlyozta, hogy a környezetre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése nem öncélú tevékenység. A környezetvédelmi közjavak árazása egyre több területen, így például a Közös Agrárpolitika reformja során is felmerül. A környezetkímélő mezőgazdasági termelés során a gazdák óvják a levegő és az ivóvíz tisztaságát, megőrzik a hagyományos kultúrtáj értékeit, hozzájárulnak az üvegházhatású gázok légkörből való kivonásához. "Ezeket a szolgáltatásokat a társadalom egésze élvezi, ám előállításukat jelenleg még sem a piac, sem a Közös Agrárpolitika nem fizeti meg a gazdálkodónak. Jobb környezeti információk esetén lehetővé válna, hogy büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, jutalmazással sarkalljuk fenntartható gazdálkodásra a termelőket" – mondta Tabajdi.
"A megfelelő árazás kialakításának legnagyobb akadálya, hogy nem ismerjük pontosan ezen közjavak értékét. A becslések pontatlanságát jól mutatja, hogy a méhek által végzett beporzó tevékenység értékét 15 és 153 milliárd euró közé teszik a szakértők. Ahhoz, hogy pontosabban meg tudjuk határozni a környezetvédelmi közjavak értékét, a környezetünkre vonatkozó statisztikákat össze kell kapcsolnunk az európai gazdasági mutatókkal" – hangsúlyozta Tabajdi Csaba. A szocialista delegációvezető kifejtette, a környezetvédelmi közjavak árazását a fenntartható gazdaságra való átállás szempontjából kulcsfontosságúnak tartja. Ezért is kezdeményezte a téma vizsgálatát az Európai Parlament Tudományos Hatáselemzéssel Foglalkozó Bizottságában, amely vezetésével 2011 második felében átfogó tanulmányt készít a fenntartható erőforrás-használatról. Megfelelő mennyiségű és minőségű környezeti adat feldolgozása esetén lehetővé válhat egy olyan gazdasági mutató kidolgozása is, amely a GDP-vel ellentétben nem csak a gazdasági, de a környezeti és szociális szempontokat is figyelembe veszi, ezáltal fenntarthatóbb gazdasági növekedésre ösztönzi az európai tagállamokat – mondta Tabajdi.
