A szerb határ mentén életüket zavartalanul élő délvidéki földikutyák szerencsére mit sem tudnak arról, hogy az újságírás eszközként használhatja fel őket.
A greenfo.hu-n 2015. október 7-én „Az Orbán-kormány inkább kiirtotta a földikutyát” című írás (mely a nol.hu-n Hargitai Miklós tollából ugyanazon napon megjelent cikk másodközlése) szerint „nem került sor a Kelebia mellett épülő határkerítés sávjában élő földikutyák áttelepítésére, részben időhiány miatt, részben pedig azért, mert a populáció nagy része amúgy sem élte volna túl a műveletet”. Ezen állításokkal ellentétben, a Kelebia térségében található földikutya-állomány befogására és áttelepítésére egyszerűen azért nem került sor, mert arra nem volt szükség. Az érintett szakaszon ugyanis talajmozgatással járó földmunka nem folyt (a nol.hu-n bemutatott kép más szakaszon készült), az itt alkalmazott határzár-megoldás pedig nem jelent akadályt az egyedek számára, mivel nincs talajfelszín alatt húzódó része. Mindezen technológiai változtatások éppen a fokozottan védett faj állománya érdekében történtek.
A Földikutya-védelmi Szakértői Csoport a helyszíni bejárás során azt is megállapította, hogy a terepmunkák során feltehetően egyetlen példány sem pusztult el.
Az eredeti cikk egy másik kijelentése, miszerint „A kormány most egy szeptember 10-én készült szakvéleményre hivatkozva védi a saját álláspontját”, a Földikutya-védelmi Szakértői Csoport állásfoglalására utal. A szakértői csoport valamennyi, hazánkban a földikutyák kutatásával, védelmével foglalkozó szervezet képviselőit (nemzeti parkok szakemberei, egyetemi és múzeumi kutatók, állatkerti szakemberek, természetvédelmi szakértők) tömöríti, közösen kialakított véleményük következésképpen nem egy a sok vélemény közül. (Az állásfoglalás itt bárki számára hozzáférhetően olvasható.)
Az átvett nol.hu cikkel kapcsolatban az a legszomorúbb, hogy annak szerzője, Hargitai Miklós, a megjelenés előtti nap délutánján telefonon beszélt a szakértői csoport vezetőjével, és pontos tájékoztatást kapott. Ennek ellenére, egy valóban jelentős, természetvédelmi érdekből történő kutatás tárgya nem azért kerül címlapra, hogy természeti értékeinket szakmai döntések alapján megóvhassuk, hanem hogy a tények elferdítésével és elhallgatásával politikai célokat szolgáljon.
