Átfogó rendezés előtt áll a Palotanegyed legnagyobb zöldfelülete, melynek legfőbb célja, hogy a Múzeumkert méltó legyen ahhoz az épülethez, amelyet körülvesz, vagyis a nemzet múzeumához. A növényállapot-felmérés részeként elindult az ultrahangos „FAKOPP” faüregesedés-vizsgálat. Az elektro-akusztikus tomográffal – melynek működését az újságíróknak is megmutatták – közel 150 faegyedet vizsgálnak meg.
A Múzeumkert átfogó rendezésére utoljára több mint négy évtizede, az 1970-es évek elején került sor. A kert állapota azóta folyamatosan romlik, a Múzeum utcai kertrész a múzeumpalota nagyrekonstrukciója miatt az 1990-es évek közepétől felvonulási területté vált. A múzeum épületének rekonstrukciójára legutóbb 1996-2006 között került sor, a múzeumépület felújítását ugyanakkor nem követte a Múzeumkert rehabilitációja, annak ellenére, hogy a kert régóta esedékes megújítása évtizedek óta szerepel a múzeum vezetésének stratégiai terveiben. A legfőbb cél, hogy a Múzeumkert méltó legyen ahhoz az épülethez, amelyet körülvesz, vagyis a nemzet múzeumához.
A kormány elképzelése szerint a „Pál utcai fiúk” kertjét kell megidézni, amelyhez a történeti angolkert helyreállítása nélkülözhetetlen. Ez a miliő tudja hitelesen megidézni a kert 19. századi jellegét, de természetesen kompromisszumokkal, mivel a fák azóta megnőttek, és sok új fát is telepítettek, amelyek ma már komoly értéket képviselnek. Fontos emlékművekkel is gazdagodott a kert az elmúlt száz év során, amelyek szintén megőrzendők.
A Múzeumkert faállománya a folyamatban lévő növényfelmérés szerint nagyon rossz állapotban van, évtizedes bajokat kell orvosolni. A múzeum új vezetésének az a célja, az értékmentés, azaz az értékes fák megmentése. Azokat az egyedeket tehát, amelyeket szakszerű ápolással meg lehet menteni, meg fogják menteni. A fák megtartása tehát prioritás, de ez nem történhet pusztán érzelmi alapon, mert ez szakmai kérdés is. A kert természetes életéhez, növényzetének kezeléséhez természetesen hozzátartozik a fák ültetése, majd ápolása éppúgy, mint a kivágása.
A Nemzeti Múzeum kertje napközben közkertként működik, benne sok-sok emberrel, akik a fák lombjai alatt pihennek. Testi épségüket, életüket veszélyezteti, ha nem történik meg a veszélyelhárítás, a korhadt fák kivágása. Ezzel párhuzamosan természetesen nem feledkezünk meg a növényzet kertépítészeti szempontból átgondolt pótlásáról és kiegészítéséről sem – írja közleményében a múzeum. A teljes helyreállítási folyamatot szakmai alapon, transzparens módon, a nyilvánosság és szakértők bevonásával kívánják végigvinni, ezért több helyszíni bemutatót és egyeztetést tartanak a zöld és más civil szervezetek meghívásával, a sajtó rendszeres tájékoztatásával. (képgalériánk október 13-án készült)
A Múzeumkert végső formája még nem eldöntött, hiszen még a tervezés előtt állnak: a végső koncepció sokoldalú egyeztetés eredményeként jön majd létre. (A lezajlott ötletpályázat díjazott és megvásárolt tervei értékes gondolatokat fogalmaztak meg, de természetesen egyik pályamű sem tükrözi, tükrözheti az intézmény kiérlelt koncepcióját.) A területnek a 21. századi igényeknek is meg kell felelnie: a legmagasabb technikai színvonalon szolgálni a kert rendezvényeit (a március 15-i központi ünnepséget, a Múzeumok Majálisát és más közösségi eseményeket). A kert teljes wifi-lefedettsége is cél, ugyanakkor későbbre nem halasztható kötelezettség a kert területén áthaladó közművek korszerűsítése, cseréje is.
Az első lépések
A kert helyreállítását előkészítő munkák legelső lépéseként októberben zajlik a fás szárú növényállomány állapotának teljes körű felmérésére, amelyet elismert szakemberek végeznek. A növénykataszter készítője Egervári Krisztián kertészmérnök, aki faápolói és parküzemeltetési gyakorlattal is rendelkezik, s emellett számos történeti kert helyreállítása kapcsán működött közre szakértőként faápolási és egyéb kertészeti kérdésekben.
Múzeumkerti FAKOPP
A képre kattintva galéria nyílik.
A növényállapot-felmérés részeként zajlik az ultrahangos „FAKOPP” faüregesedés-vizsgálat is, amelyet ennek egyik legkiválóbb szakértője, Ócsvári Gábor végez a Múzeum megbízásából. Mintegy 150 faegyed vizsgálatára kerül sor, köztük többnek felsőbb törzsszakaszát is vizsgálni kell.
A greenfo ZÖLD IRÁNYTŰ c. műsorában a Jazzy 90.9 rádióban okt. 19-én hangzik el helyszíni beszélgetés Ócsvári Gáborral, amiből az is kiderül, hogy hogyan működik az elektro-akusztikus tomográf. Az adás itt visszahallgatható.
A 2017 decemberében lezáruló projekt koordinátora és kerttörténész szakértője Alföldy Gábor Europa Nostra érmes műemlékes tájépítész, aki az előző években számos magyar kastélypark megújulását kezdeményezte és projektjeit vezette. A helyreállítás előkészítésében aktívan részt vesz a Múzeum műszaki vezetése: Frankovics Tibor műszaki főosztályvezető és Bernáth Károly főmérnök, valamint Debreczeni-Droppán Béla főmuzeológus, a Múzeumkert történetének kutatója.
A következő hetek során sor kerül további helyszíni bemutatókra, a szervezők a teljes növényállapot-felmérést közzé kívánják tenni, s később a tervezés fontosabb fázisaiban is lehetőséget kívánnak adni a szakmai és civil egyeztetésre. Ha az időjárás engedi, a civilek számára 2016. október 24-én, hétfőn 15 órakor mutatják meg az addig elvégzett munka eredményét.
(Találkozás a kertben, a Bródy Sándor utca felőli oldalbejárat közelében.) A cél tehát az, hogy egy, a nemzet múzeumához méltó, mindenki által szerethető kert jöjjön létre. Ezt a Múzeum favédelmi, kertépítészeti és műemléki szempontból egyaránt átgondolt, széles körben egyeztetett tervek által kívánja elérni.
