Nem nagyon halad a Roszatom finnországi atomerőmű-építése. Az eleve sokat támadott, nagyon gyanús finanszírozású projekt elé a finn Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság (STUK) gördített újabb akadályt azzal, hogy a nem megfelelő tájékoztatásra, hiányos dokumentációkra és a kivitelezés órarendjének hiányára hivatkozva megtagadta a biztnsági igazolás kiadását.
Az STUK tájékoztatása szerint hiánypótlás esetén is leghamarabb 2018 végén adhat elvi engedélyt, pedig akkorra a kivitelezők tervei szerint már az építési engedélynek is meg kéne lennie. A Fennovoima erőmű ugyanolyan lenne, mint amit Paksra is terveznek. És még annál is nagyobb politikai csaták zajlanak körülötte, már két kormány is válságba került miatta. 2010-ben még Matti Vanhanen kormánya hozott elvi döntést a beruházásról, meg is bukott a következő választáson. 2014-ben pedig a Zöldek léptek ki Alexander Stubb kormányából azután, hogy az a terv megvalósításáról döntött.
És ezek csak a politikai csaták, ennél komolyabb, büntetőjogi aggályok is felmerültek azután, hogy kiderült, az atomerőmű finanszírozásba a törvényi előírásoknak való megfelelés, a legalább 60 százalékos hazai ésvagy eu-s tulajdoni hányad garantálására bevont, rejtélyes hátterű horvát cég valójában orosz befektetők strómanja.
A 444.hu szerint az is vita tárgyát képzi, hogy az állami Fortum energetikai céget valójában kényszeríteni kellett arra, hogy belépjen az atomerőművi konzorciumba. Amiből amúgy menekülnének a befektetők, a helsinki önkormányzat nemrég döntésben kérte a 40 százalékában az ő tulajdonában levő Vantaa Energy céget, hogy lépjen vissza. A Német E.ON már 2012-ben eladta részesedését, 2013-ban pedig egy finn befektetői konzorcium is túladott részvényein. A finn tejipari óriás, a Valio 2015-ben, az oroszországi szankciók okozta piacvesztés miatti bevételkiesései miatt vonult ki a cégből.
A csúszás alaposan megnyomja Paks 2 árát
Az európai atomerőművi beruházások rendszeresen 2-300 %-os költségnövekedéssel valósulnak meg, aminek a leggyakoribb oka az időtúllépés. Magyarország esetében fokozza a kockázatot, hogy 2026-ban akkor is el kell kezdeni törleszteni az orosz hitelt, ha addigra nem kezdi el az áramtermelést a két új paksi blokk, vagyis kölcsönből kell fizetni a részleteket.
Napra pontosan tartják a közösen egyeztetett menetrendet a Paks 2 projektben dolgozók, nincs egyetlen nap késés sem – mondta Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója a moszkvai Atomexpo második napján, két évvel ezelőtt. Ma már nem jelenthetné ki ugyanezt: a magyar kormány illetékesei szerint a hatósági engedélyezés egy-másfél éves lemaradásban van, és legalább ugyanennyit tesznek hozzá a csúszáshoz az Európai Bizottság elhúzódó vizsgálatai is, aminek a következményei mostanában kezdenek látszani.
