Étkezésre és lakhatásra költenek a legtöbbet a magyar háztartások. Az elmúlt 10 évben lassan, de folyamatosan nőttek a magyar háztartások élelmiszerre fordított kiadásai, a több mint 18 százalékos aránnyal bőven az uniós átlag fölött vagyunk – írja a 24.hu a EuroStat friss statisztikája alapján.
Romániát nem tudjuk megközelíteni, ott kiadásaik 27,8 százalékát költötték élelmiszerre 2018-ban, miközben az uniós átlag 12,1 százalék. A második helyen álló Litvániában 20,9 százalék lett az arány, őket követi Észtország (19,6 százalék), Bulgária (19,1 százalék), Horvátország (18,8 százalék), majd Magyarország (18,1 százalék).
A skála másik végén a tehetősebbnek számító országok állnak. Ezek azok, amelyek az uniós átlag alatti arányban költöttek élelmiszerre és nem alkoholos italra. Az Egyesült Királyságban 7,8 százalék, az utolsó előtti helyen álló Írországban 8,7 százalék, Luxemburgban pedig 9,1 százalék volt ez az arány.
Miközben az Európai Unió legtöbb tagországában az élelmiszerre fordított összeg 2008 és 2018 között csökkent, Magyarországon – Csehországhoz, Szlovákiához és Hollandiához hasonlóan – nőtt. A magyar háztartások 2008-ban a ráfordításaik 17,3 százalékát költötték ételre, ez emelkedett 2018-ra 18,1 százalékra.
Ezekre a számokra sem lehet túl büszke a “családbarát” Orbán-rezsim.
Az is kiderült, hogy a háztartások a kiadásaik 18,1 százalékát költik lakhatásra (albérlet, víz, villany, gáz). Ebben nagy szerepet játszik az energetikailag lepusztult hazai lakásállomány, és a korszerűsítési pályázatok hiánya, ill. minimális szintje. A közlekedési költségek aránya 13,7 százalék, minden más 10 százalék alatt van a háztartások költéseiben. A legalacsonyabb arány az oktatásé (1,6 százalék), de kommunikációra (3,3 százalék) és ruházkodásra sem költünk túl sokat (3,7 százalék). Romániában ugyanezek a számok 2,1 százalék, 4,1 százalék és 3,5 százalék.
A 24.hu szerint a szomszédos Ausztriában a kiadásoknak kevesebb mint 10 százalékát költik élelmiszerre, miközben a lakhatás több mint 22 százalékot visz el. Az osztrákok ugyanakkor a kiadásaik több mint negyedét fordítják szórakozásra és éttermekre. Az ingatlan-fenntartásra 23,6 százalékot költenek Németországban is, de az élelmiszer itt is kevesebb mint 11 százalékkal szerepel.
“Magyarország jobban teljesít”
A Habitat for Humanity 2018-as lakhatási jelentésének egyik legfontosabb megállapítása – az utóbbi évekhez hasonlóan –, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság. 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos lakásminőségi problémák vannak; az ilyen zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban élő embereknek a legtöbb esetben nincs pénzük felújítani a lakásukat. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80%-a nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői. Minden harmadik háztartás lakhatással összefüggő megfizethetőségi problémákkal küzd, tehát jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy lakáshitelek törlesztőrészleteire (nem utolsósorban az épületek előbb említett fizikai állapota miatt). A lakhatás terén a megfizethetőségi problémák szembetűnő folyamata az utóbbi évtizedben az eladósodás. Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak (a háztartások harmadának) van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13%-ának pedig 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban az éves GDP 7%-ának az értékében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében már érthető, hogy miért jut minden napra nagyjából tucatnyi kilakoltatás, és hogy miért nem mondható megoldottnak a (deviza) hitelválság.
