Szalakótát, kuvikot, macska- és fülesbaglyot, gólyafiókát, őzgidát nevelnek és gyógyítanak a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában, ahol az elárvult fiókák és kölykök miatt tavasz végén és nyáron akad a legtöbb munka.
Veprik Róbert igazgató elmondta, azon dolgoznak, hogy felneveljék és szabadon engedjék a mentőközpontba került kicsinyeket. Ha valami oknál fogva ez nem lehetséges, például túlságosan kötődik az emberhez az állat vagy nem teljesen egészséges, akkor állatkertben próbálnak neki helyet találni, akár Szegeden, akár máshol.
Nyáron egyébként nagyon sok őz érkezik a vadasparkba. Egyre többen tudják, hogy ha erdőben találunk egy őzgidát magányosan, még nem jelenti azt, hogy elárvult, és a legjobb az, ha nem nyúlunk hozzá, mert anyja csak – szokásának megfelelően – elrejtette kicsinyét a veszély elől, majd visszatér hozzá. Azonban, ha egyszer már megérintettük, akkor az anya nagy valószínűséggel – az idegen szag miatt – nem neveli tovább gidáját. Természetesen adódhatnak olyan helyzetek, amikor közbe lehet avatkozni, például ha megsérül a gida vagy egyértelmű bebizonyosodik, hogy magára maradt. A mentőközpontban felnevelt őzek közül néhány sutát a vadasparki erdőben engednek szabadon, agresszív viselkedése miatt a bakokkal ez nem tehető meg. Az őzek többségének idővel más állatkertekben és vadasparkokban keresnek helyet.
A Szegedi Vadaspark semmilyen központi támogatást nem kap a mentőközpont működtetéséhez. A költségeket egyrészt a látogatói jegybevételekből fedezik, illetve a Szegedi Vadasparkért Alapítványnak nyújtott adományok és egyszázalékos felajánlások révén sokan segítik magánemberként a munkánkat.
Friss hír: Hatan a kis szurikáták
