Az új alaptörvény egységes ombudsmani rendszert alakított ki, a mostani négy országgyűlési biztos helyett egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Két helyettese foglalkozik a jövő nemzedékek érdekeinek, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével.
Az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az országgyűlés választhatja meg kétharmados többséggel hat évre. Az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Eljárást akkor indíthat a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja merül fel, amely nagyobb csoportokat érint. Ebben az esetben azonban a biztos vizsgálat lefolytatását például nem kérhetné, helyszíni ellenőrzést sem folytathatna, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhetne.
Megszűnik a korábbi adatvédelmi ombudsmani tisztség, egy másik törvénnyel viszont létrehozzák a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Jóri András adatvédelmi biztos korábban keményen bírálta hivatala megszüntetésének tervét. Azt mondta: ez önmagában ellentétes az EU-s joggal.
Hat sarkalatos törvényt fogadott el és számos jogszabályt módosított a nyári szünet előtti utolsó ülésén tegnap az országgyűlés. Létrehozták az új ombudsmani rendszert és az adatvédelmi hatóságot, több ponton szigorították a médiatörvényt, szigorúbban büntetik a sporthuliganizmust, az utolsó pillanatban teljesen átírták az egyházügyi törvényt. Szeptembertől bevezetik a chipsadót, 250 milliárdot zárolnak a költségvetésben, indulnak a közmunkaprogramok, Magyarország az ingatlanberuházások központja lehet. Változások áttekinthető formában: a címekre kattintva kinyithatja, elolvashatja és visszazárhatja az elfogadott törvények összefoglalóját.
RÉSZLETEK >>>
Kapcsolódó anyagok:
