Egy új kutatás szerint, annak ellenére, hogy Amazónia mintegy 16 ezer fafajnak ad otthont, mindössze 227 „hiperdomináns” faj alkotja az egész erdőtakaró felét.
Egy nemzetközi kutatócsapat kiderítette, hogy a régió a becslések szerint összességében 390 milliárd fának ad otthont. A Science folyóiratban megjelent tanulmányban leírják, hogy a legritkább 11 ezer faj az erdőtakaró mindössze 0,12 százalékát alkotja. Az új adatok segíthetnek feltárni a biodiverzitási gócpont ökológiai titkait.
Az eredmények 1170 földdarab és a hatmillió négyzetkilométeres terület mintegy félmillió fájának vizsgálatán alapszanak. A szerzők szerint a 227 faj – mely a régióban élő fafajok becsült számának 1,4 százalékát adja – hiperdominanciájának oka egyelőre tisztázatlan.
„Tudjuk, hogy általában néhány fafaj számít uralkodónak az ökoszisztémákban, ám még számunkra is meglepetést okozott, hogy egy 16 ezer fafajnak otthont adó rendszerben csak 227 faj alkotja az erdőtakaró mintegy felét” – mondja Hans ter Steege, holland szakember és a vizsgálat vezetője. Hozzátette, egyelőre nem tudják, hogy eme fajok miért ilyen rendkívül dominánsak, hiszen nem mutatnak kirívó ökológiai jellegzetességet. A kutató és több mint 100 szakemberből álló csapata leírja, nem találtak bizonyítékot arra, hogy a fák két kulcsfontosságú tulajdonsága – a magtömeg és a fatömörség – szerepet játszana annak meghatározásában, mely fajok uralják a területet.
„A 227 hiperdomináns faj egyaránt felölel árnyéktűrő, tipikusan nagy magvú klimax fafajokat tömör fával, és árnyéktűrő, kisebb magvú úttörő fajokat, kisebb tömörségű fával” – figyelték meg. A legdominánsabb faj az Euterpe precatoria, egy Közép- és Dél-Amerikában őshonos pálmafaj, populációjának becsült középértéke több mint ötmilliárd egyed Amazóniában.
A kutatók megjegyezték, hogy a legritkább 5800 faj közösségei kevesebb, mint ezer egyedet ölelnek fel. „Ez éppen elegendő ahhoz, hogy közülük az őshonos fajokat globálisan veszélyeztetettnek soroljuk be” – írják. Úgy vélik, a további vizsgálatok kimutathatják, hogy a hiperdominánsként azonosított fajok „aránytalanul ellenállóak-e a kórokozókkal, specializálódott növényevőkkel, vagy az egyéb, gyakoriságtól függő halálozási okokkal szemben.”
Ter Steege szerint az adatok a környezetvédő szakembereknek is hasznosak lehetnek, és segíthetnek feltárni, mely fajok találhatóak meg a védett területeken – úgymint nemzeti parkokban -, és a parkok területén kívül, ennélfogva melyek védtelenek az erdőirtáshoz hasonló tevékenységekkel szemben.
