Indiában élő leopárdok első GPS-alapú vizsgálata során kutatók betekinthettek titkos életükbe, és rögzíthették stratégiáikat, amelyek lehetővé teszik boldogulásukat az emberek uralta régiókban.
Öt, problémásnak tekintett és az emberek dominálta területen befogott leopárd – két hím és három nőstény – kapott rádiós nyakörvet a vizsgálat során. Kettőt áttelepítettek, és több mint 50 kilométeres távolságban engedtek szabadon, míg a másik hármat a befogás helyszíne közelében engedték el. A kutatók ezt követően egy éven át nyomon követték aktivitásukat, dokumentálták viselkedésüket, beleértve ama stratégiákat, amelyek révén elkerülik a közvetlen kontaktust az emberrel. A két áthelyezett állat a költöztetés után szinte azonnal 89, illetve 45 kilométerre eltávolodott az elengedés helyszínétől. Vidya Athreya a WCS India szakembere és a vizsgálat társszerzője elmondta, mindez azt sugallta, hogy az áttelepítés sikertelen stratégia lenne, mivel már ez a kísérlet is bonyolította a helyzetet, az állatok ugyanis sűrűn lakott területeken haladtak át. Mindenesetre olyan taktikákat alkalmaztak, amellyel elkerülték az emberekkel való találkozást, annak ellenére, hogy készleteiktől függenek.
A leopárdok főként éjszaka mozogtak, ami tökéletesen egybeesik a kisebb emberi aktivitás óráival. Ezenkívül több időt töltöttek az otthonok közelében éjszaka, mint nappal. Athreya szerint így hozzáférhettek a háziállatokhoz, ugyanakkor biztonságban voltak az emberektől. A vizsgálat azt is megerősítette, hogy ezek a leopárdok rezisztensek a sűrűn lakott területeken. A két áttelepített állat nagyobb – 42, illetve 65 kilométeres – lakókörzetet tudhatott magáénak, ezek egyike Mumbai külvárosában helyezkedik el. A másik három a legsűrűbben lakott területeken élt, de a leopárdoknál valaha megfigyelt legkisebb lakókörzeteket – 8-15 négyzetkilométer – foglalta el.
A kutató szerint a három állat lakókörzete hasonlít azokéhoz, amelyek igen termékeny, védett területeken élnek, ahol nagy a zsákmányfajok sűrűsége. „Ez azt jelezte, hogy az emberekhez társuló táplálékforrások (a háziállatok) eltartják eme leopárdokat" – tette hozzá. Ezenkívül két nőstény utódnak is életet adott a tanulmány időszaka alatt, ami megerősítette alkalmazkodó mivoltukat.
Annak ellenére, hogy az emberek szoros közelségében élnek és táplálék tekintetében függenek tőlük, egyik leopárd sem okozott emberi halálozást a befogás során vagy a szabadon engedést követő időszakban. A szerzők szerint további vizsgálatokra van szükség az emberekkel közös területen osztozó állatok ökológiájáról, így jobb döntések születhetnek a konfliktushelyzetek kezelésére. Szerintük az erőfeszítéseket a veszteségek megelőzésére kellene fordítani, ezenkívül el kellene érni, hogy a helybeliek elfogadják és megtűrik az állatokat.
A Wildlife Conservation Society indiai szervezete, egyéb indiai intézmények és norvég kutatók vizsgálatának eredményeit a PLoS One folyóirat közölte.
