A rovat kizárólagos támogatója

Az EU (és benne Magyarország) törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. De hogyan lehet elérni a kitűzött célt? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei.

A Joint Research Centre munkatársai négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel válaszként: ezek az
öko-államok,
a zöld üzleti fellendülés,
a krízisek által indukált zöldülés,
és a glokális (nem elírás: mikroközösségek laza globális hálója) ökovilág szcenáriója.

A fenntarthatóság megvalósulásához a jóllét újradefiniálására és a kormányok, pénzügyi szervezetek szerepvállalására is szükség van. Nem az anyagi javak, hanem például az egészség, a szociális élet és a környezeti tényezők lehetnének kiemelten fontos tényezők az átmenetben.

A 2023-as Stratégiai Jelentés

Az EU 2023-as Stratégiai Előrelátás Jelentésében megfogalmazta a főbb társadalmi és gazdasági kihívásokat, valamint megjelölt 10 konkrét területet a cselekvésre.

Kihívást jelent a nemzetközi együttműködés (pl. klímaváltozás, energiakérdés), amit a geopolitikai helyzet különösen veszélyeztet. Romlik a társadalmi összetartás, a kormányokba vetett bizalom is veszélyeztetett, akárcsak a demokrácia. A fenntarthatóság megvalósításához új beruházásokra és gazdasági modellre van szükség, amely az emberek jóllétére és a természetre fókuszál. A gazdasági növekedést elválasztja a forráshasználattól és a fenntarthatóbb termelés és fogyasztás irányába tolódik. Át kell alakítani az oktatást, hogy a megfelelő képességekre tegyünk szert:

jelenleg az EU cégeinek 85%-ában hiány van az olyan alkalmazottakban, akik kompetensek a zöld és digitális átmenethez.

A jelentésben 10 konkrét cselekvési területet jelölnek meg, ami segítheti a jólét és a jóllét megvalósulását:

  1. Új társadalmi berendezkedés (megújított jóléti politika és magas minőségű szociális szolgáltatások)
  2. Az Egységes Európai Piac nettó-zéró gazdasággá válása
  3. Az EU globális kínálatának növelése, hogy a kulcsfontosságú partnerekkel megerősítse az együttműködést
  4. A termelés és fogyasztás fenntarthatóság felé való eltolódásának támogatása
  5. Pénzügyi áramlások katalizálása az átmenethez („befektetések Európája”)
  6. Megfelelő adózási rendszer, hogy az állami költségvetés is figyelembe vegye a fenntarthatóságot
  7. A politikai és gazdasági mutatók eltolása a fenntarthatóság és jóllét felé, a GDP kiegészítése
  8. Az átmenethez való hozzájárulás biztosítása minden európai állampolgár számára (jövőben szükséges készségekre való összpontosítás, munkaerő-piaci részvétel növelése)
  9. Demokrácia megerősítése, generációk közötti igazságosság
  10. A polgári védelem kiegészítése „polgári prevencióval”

Ahhoz, hogy az EU 2050-re elérje a klímasemlegességet, az elkövetkezendő években még számos intézkedés megvalósítására lesz szükség – a fent vázolt forgatókönyvek csak lehetőségek, de reméljük, hogy előbb lesznek valódi lépések és már nem csak a „tűzoltásra” kell majd fókuszálni.

 RÉSZLETEK A MÁSFÉLFOKON>>>

Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás