Visszájára fordult, egyenesen hátráltatja a környezetvédelmi célok elérését a német energiaipari fordulat – írta a Die Welt a BDEW német víz- és energiaipari szervezet adataira hivatkozva. Az energiafordulat egyszerűen nem vezethet az árak és a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.
A BDEW adatai szerint az energiafordulat utáni első teljes évben nőtt a viszonylag magas fokon környezetkárosító széntüzelésű erőművek aránya a németországi áramtermelésben: a kőszéntüzelésű erőművek részaránya 2012-ben 19,1 százalékra emelkedett az előző évi 18,5 százalékról, a barnaszén-tüzelésűeké pedig 25,6 százalékra 24,6 százalékról.
Az üvegházhatást okozó szén-dioxidot egyáltalán nem kibocsátó energiaforrások részaránya viszont nyolc atomerőmű 2011-es leállítása miatt 2012-ben 16,0 százalékra csökkent az előző évi 17,7 százalékról.
Az ingadozó ökoáram-termelés kiegyenlítésére alkalmas földgáztüzelésű erőműveket és a szintén viszonylag "tiszta" áramot termelő kapcsolt hő- és villamoserőműveket alig-alig kapcsolták a hálózatra, mivel az ökoáram-betáplálás törvényben előírt aránya mellett üzemeltetésük már nem kifizetődő. A földgáz részaránya ezért a német áramtermelésben tavaly 11,3 százalékra esett vissza az előző évi 13,6 százalékról. Az ökoáram támogatása mellett a szén alacsony világpiaci ára miatt is folyamatosan szorulnak ki a gázüzemű erőművek a német áramtermelésből. A palagáz-termelésben az Egyesült Államokban elért hatalmas haladás óriási szénkészleteket zúdított a világpiacra, ami a viszonylag magas európai gázárak mellett jelentős mértékben javította a szénerőművek versenyképességét.
Az ökoáram-termelés támogatása megnövelte a német áramexportot is. Németország még soha nem exportált annyi elektromos áramot, mint az energiafordulatot követő első teljes évben, 2012-ben. A BDEW adatai szerint Németország tavaly 23 milliárd kilowattóra elektromos áramot exportált, közel négyszeresét a 2011-es hat milliárd kilowattórának. A tavalyi rekord 800 millió kilowattórával múlja felül az eddigi 2008-as rekordot. A BDEW igazgatója, Hildegard Müller azonban hangsúlyozta, az "export" ebben a konkrét esetben nem feltétlenül kereskedelmi ügyletként értendő, azaz nem minden esetben hozott bevételt is, mivel az elektromos energia – ha hagyják – a fizika törvényeit követve egyenlíti ki a többletkapacitás és a felhasználási igény területi különbségeit. A BDEW nem rendelkezik adatokkal arról, hogy a külföldi hálózatokba betáplált áram mekkora hányada hozott bevételt és mekkora hányada nem.
A Németországban támogatással előállított nap-, biomassza- és szélenergia kiáramlása még nemzetgazdasági kárt okoz. Egyes extrém esetekben a német áramszolgáltatóknak még fizetniük is kellett azért, hogy külföldi hálózatokba adhassák át a felesleges áramot. A német hálózati áramszolgáltatókat törvény kötelezi a teljes németországi szélenergia termelés átvételére hatóságilag rögzített áron, még akkor is, ha arra egyáltalán nincs kereslet sem bel-, sem külföldön. Ilyen helyzet alakult ki például tavaly karácsonykor is. A német áramszolgáltatók ekkor megawattóránként 220 eurót fizettek azért, hogy átadhassák az áramot, holott rendes esetben 50 eurót szoktak érte kapni. Összesen mintegy 9200 megawattóra elektromos energiát adtak át így akkor külföldi hálózatoknak. A megújítható energiaforrások kiaknázására vonatkozó törvény értelmében az így jelentkező költségek is a német áramfogyasztókat terhelik.
A német túltermelés által a hálózati stabilitásra jelentett veszély kivédése érdekében a Cseh Köztársaság és Lengyelország már bejelentette, hogy szükség esetén lekapcsolja a határon saját hálózatát a németországiról.
A BDEW igazgatója szerint a 2013-as választási év "elveszett év" lesz az energiapolitikában és nem lehet haladásra számítani a problémák megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a koncepcionális munkát mivel "az energiafordulat egyszerűen nem vezethet az árak és a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez" – hangsúlyozta Hildegard Müller.
