Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadászat érdekében tett előterjesztés lassan két hete tartó politikai csatározást váltott ki, annak ellenére, hogy annak semmilyen politikai indíttatása nem volt.
Elfogadhatatlan, hogy egyes felkészületlen és tudatlan ellenzéki parlamenti képviselők akarnak beavatkozni a természet rendjébe, ahelyett, hogy egyszerűen kimondanák, a kérdések megoldását bízzák a szakemberekre.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Erdészeti Egyesület elveit is vallva, kiáll a fenntartható vadászat mellett, megőrizve a vadászat hagyományait, melynek eredményeire Magyarország büszke lehet. A szakma nem kíván politikusokkal vitatkozni, de a Jobbik parlamenti képviselőjének az Országgyűlésben tett felszólalására szükséges reagálni, kizárólag a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében.
A védett és a vadászható vadfajok vonatkozásában a képviselő számadatokkal próbált érvelni, melyek nagyságrendileg hamisak voltak, ugyanis az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartásában a barna rétihéják száma 24 765 db, míg ő 1 000-1 500 párról beszélt országosan, vagy a szalonka darabszámáról, amikor Somogy megyében 287 db észleléséről beszélt, addig az országos monitoring program keretében a 2010-es tavaszi vonulás során, 48 megfigyelőhelyen 517 esetben észleltek szalonkát a Gödöllői Egyetemen nyilvántartott adatok szerint. Ebből is azt a következtetést kell levonni, hogy a témához azok szóljanak hozzá, akik – ha szakmai felkészültséggel nem is rendelkeznek – vegyék a fáradságot, és az adataikat ellenőrizzék, mielőtt az sajtónyilvánosságot kapna.
Az országos szakmai civil szervezetek egymással történt egyeztetés után úgy gondolják, hogy az elmúlt hetekben felvetett kérdések megvitatására nem a politika hivatott, hanem a magyar természetvédelemben és vadgazdálkodásban hivatásszerűen dolgozó meghatározó szakemberek. Ezért közösen kezdeményezik, hogy a vadgazdálkodók, a természetvédelem szervezetei, valamint a madár- illetve emlősfajok populációját vizsgáló intézmények a rendelkezésükre álló adatok értékelésével vizsgálják felül a felsorolt fajok állománydinamikáját. Szükséges lehet azon fajok korlátozott állományszabályozásának engedélyezése, amelyek egyedsűrűsége a mező-, hal- és vadgazdálkodás folyamatait károsan befolyásolja. Más fajok esetében pedig a védettséget fenn kell tartani.
A szakmai szervezetek közös egyeztetése után születhet olyan döntés – a hatóságok, illetve törvényhozók részéről – amit közérthető módon a társadalommal is el lehet fogadtatni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vadászható fajok módosítására az elmúlt évtizedekben több alkalommal is sor került! Érthetetlen, hogy ez éppen most miért elképzelhetetlen? A fajok vadászhatóságának szabályozása az EU valamennyi tagországában az ökológiai rendszerek egyensúlyának megteremtése érdekében folyamatosan zajlik. A gazdasági és ökológiai érdekek összehangolt érvényesítése megkívánja a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozást. A körülmények ismeretéhez pedig objektív információkra, a szakterületen érintett szereplők érdemi együttműködésére van szükség. A vitát nem a politikai hadszíntéren kell lefolytatni, hanem tárgyalóasztal mellett, felkészült szakemberekkel, melynek eredményeként olyan javaslatok születhetnek, melyre a hatóságoknak, illetve a politikusoknak csak rá kell bólintani.
Budapest, 2011. április 20.
Pechtol János,
az Országos Magyar Vadászati Védegylet
ügyvezető elnöke
Kapcsolódó anyagok:
A vadászok közérzete vagy a természetvédelem a fontosabb?
Nincs napirenden a szalonka vadászhatósága
Tisztességes párbeszédet a vadászatról
Az év inspiráló nője: Dr. Rodics Katalin
