A Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra megújítási programjának is köszönhetően költözött a felújított Karolina úti székházba az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (MTA ÖK DKI). A korábban különböző városokban működő egységek egy helyre kerültek, ezzel lehetőség nyílik a kutatók közötti hatékonyabb együttműködésre és a források, eszközök jobb kihasználására.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának infrastrukturális megújítása céljából 2010-ben átfogó programot indított, hogy a város különböző pontjain működő, kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható ingatlanokban található intézményei számára korszerű és hatékonyan üzemeltethető kutatóközpontokat építtessen. A program első jelentős beruházása a tavaly ősszel felavatott, a lágymányosi egyetemi kampuszon elhelyezkedő, korszerű MTA TTK felépítése volt, amelyben az addig a Karolina úton működő Enzimológiai Kutatóintézet is helyet kapott. Az így felszabadult és felújított budai épület lett 2014 júniusától a Duna-kutató Intézet új székhelye, ahol 1000 m2 területen állnak rendelkezésre laboratóriumok, könyvtár, továbbá irodák és raktárhelyiségek.
Az MTA ÖK DKI Hidro- és Növényökológiai Osztálya, valamint Restaurációs és Állatökológiai Osztálya több ütemben, öt különböző telephelyről költözött, hiszen munkatársaik dolgoztak Gödön, az ELTE füvészkertjéhez tartozó Huzella kerti épületben, Vácrátóton, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet területén, valamint Budapesten, az ELTE lágymányosi kampuszának több tanszékén.
„Az infrastruktúra-fejlesztés az eszközparkot is érintette, így a felújított székházban nemcsak a korábban szétszórtan működő laborok kerülhettek egy helyre, hanem lehetőség nyílt újak kialakítására is" – nyilatkozta az mta.hu-nak Engloner Attila, a MTA ÖK DKI osztályvezetője. „Magyarországon csak itt található olyan pásztázó elektronmikroszkóp, amely felszíni struktúrák tanulmányozására és transzmissziós képalkotásra egyaránt alkalmas. Az új berendezéssel akár egymilliószoros nagyításban is lehet nanoméretű élőlényeket vizsgálni" – hangsúlyozta a kutató.
A teljes Ökológiai Kutatóközpont kutatási területeinek bővítését szolgálja továbbá egy új kvantitatív növényanatómiai laboratórium, valamint az az eszközrendszer, amellyel például a vízi rovarok tájékozódását segítő polarizációs fény vizsgálható. Engloner Attila kiemelte, hogy a budapesti elhelyezésnek köszönhetően lehetőség nyílik a kutatók hatékonyabb közös munkájára, a források és eszközök jobb kihasználására, továbbá szoros együttműködés kialakítására a felsőoktatási intézményekkel és a közeli kutatóközpontokkal.
„A javuló feltételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapesten a Duna-kutatással kapcsolatos, egyre komolyabb hazai és nemzetközi kihívásoknak – mint például a Duna Régió Stratégia vagy a rekordméretű áradások – megfelelni képes, nemzetközi hírnevű kutatóintézet működhessen" – tette hozzá a kutató.
