Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyának fenntartásában létfontosságúak a nádasok. A legújabb nádfelmérés szerint 5 év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádas, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével.
Pomogyi Piroska hidrobiológus, a balatoni nádasok feltérképezését több évtizede végző szakember elmondta, öt évenként mérik fel a tó növényzetét. A légifelvételeket összehasonlítva látható, hogy a térképezések alapjául szolgáló 2015-ös felvételekhez képest 2020-ra jelentősen nőtt a “nádirtási aktvitás” – fogalmazott. Míg 2015-ben 4 hektárnyi területről pusztították ki a nádast 72 helyszínen, öt évvel később már újabb 28,2 hektárnyi területről tűnt el a növény újabb 826 helyszínt érintve a nádasövben.
A Balaton medrében lévő nádasokban létesült stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések a 2015-ös felvételek szerint 41,8 hektárnyi területet érintettek 1993 helyszínen. 2020-ra további közel 20 hektárnyi nádasöv vált áldozattá, újabb 1408 helyszínen – mondta Pomogyi Piroska. A két felmérés során az összesen 3400 helyszínen beazonosított nádkárosítások háromnegyedét a szárazföldről induló stégbejárók adják – hangsúlyozta.
Mint kifejtette, a nádasok károsításának tilalmáról korábban a 2000. évi CXII. törvény rendelkezett. Ez volt az úgynevezett Balaton-törvény, amit követően a 2019. március 15-től életbelépett területrendezési törvény védi a nádasokat. “Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe. A stégbejárók, feltöltések, nyiladékok számának növekedése miatt sok helyen romlik a nád minősége, ami előbb-utóbb a pusztulásukhoz vezet” – figyelmeztetett.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) MTI kérdéseire adott válaszaiból kiderül, hogy a balatoni stégekhez kiadott mederbérleti engedélyek száma évről évre nő, amelynek nagyságrendjét jogszabály nem maximálja.
Míg 2013-2016 között évente átlagosan 277 engedélyt adtak ki, 2017-2021 között ez a szám több mint duplájára, 583-ra emelkedett. Egy-egy ilyen engedély öt évre szól, így 2021-ben maximum 2915 balatoni stég rendelkezhetett engedéllyel, amelyek harmada-negyede stégbejáró – a megadott adatok szerint. A nádtérképezésekhez készített 2020-as légifotókon jóval több mint kétszer ennyi stégbejárót számláltak – Pomogyi Piroska közlése szerint. Ezek alapján több az illegális, mint a legális stégbejáró a Balatonon.
A mederbérleti engedélyeket kiadó vízügy sem hatósági, sem szankcionálási jogkörrel nem rendelkezik. Balatonfenyves polgármestere, Lombár Gábor (független) ezért tett bejelentést 35 mederfeltöltés ügyében a hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelemhez tavaly év elején. Mivel érdemi lépés nem történt az ügyekben, a közelmúltban a Belügyminisztériumhoz fordult. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár napokban megérkezett válasza szerint komplexen kell kezelni a kérdést a Balatonon, amihez figyelembe kell venni az új, még nem hatályos nádtérképet, és a készülő új vízparti terveket is – számolt be a polgármester.
Nyitókép: nádas stégekkel Balatonfenyvesen forrás: HírBalaton
